Piroska és a Farkas 2 -A boszorkány átka

Nem várt fejlemény

Mephisto megébredve az erdőbe indult. Már tegnap este eltervezte, hogy meglepi Piroskát egy csokor virággal. Nem is akármilyennel, a kedvencével: tündérrózsával.

Sok keresgélés után végre rábukkant pár darabra. Leszedte őket, és meg sem állt Piroska házáig.

Piroska most nem tartózkodott kinnt. Vagy bennt lehet a házban, vagy az is megeshet, hogy nincs otthon.

Mephisto kopogni akart, de inkább meggondolta magát. Ehelyett letette a virágcsokrot az ajtó elé.
Arra gondolt, hogy felveszi a "titkos hódoló" szerepét. Bár Piroska nagy valószínűséggel kitalálja majd, hogy ő tőle van a csokor.

Dolga végeztével elindult újdonsült munkájába. Ez alkalommal is megerőltetőnek bizonyult a munka, de Mephisto örömmel dolgozott. John és a többi munkatársa elismerték a munkáját. Munka után John ismételten meghívta Mephistot egy késői ebédre.

Az evés után Mephisto Piroskához indult. John is vele tartott, bár ő nem Piroskához igyekezett. Egyik barátjához indult sörözni. Mephistot is hívta, de ő elutasította.

Így tehát egy jó darabig együtt haladtak. Egyszer csak Mephisto megpillantja Piroskát feléjük közeledni.

-Szia -üdvözli őt először Mephisto tenyerének felmutatásával.

-Szia -köszönt vissza Piroska. Közben pedig egyik kezével a füle mögé tűrte egyik hajtincsét.

"Lehet már sejti, hogy én hagytam ott a csokrot" -gondolta Mephisto. Piroskára villantotta megnyerő mosolyát.

-Piroska, mi járatban? -kérdezi John.

-Csak Annie nénihez megyek fonalat kérni -felelte.

-Értem. Add át üdvözletem Annienek!

-Rendben, átadom -mondta, majd még egy utolsó pillantást vetett Mephistora -Sziasztok.

Mephisto pedig hátrasandítva figyelte, ahogy Piroska elmegy.

-Ismeritek egymást? -kérdezte John.

-Oh, igen... Nagyon aranyos lány -jegyzi meg Mephisto.

-Bizony! -John érzékelte, hogy Mephisto érdeklődést mutat Piroska iránt, ezért hozzátette -Sajnos azonban már van vőlegénye..

Mephisto ereiben megfagyott a vér.

-TESSÉK? -tört elő Mephistoból.
Mephisto heves reakciója nagyon meglepte Johnt.

-Igen...egy szép szál legénynek ígérték a kezét. Tudod, ez már csak így működik. Piroskának hamarosan meg kell házasodnia.

Mephisto nem hitt a füleinek.

-Minden rendben? -kérdezte John aggódva.

-I...Igen. Csak meglepett...ennyi az egész -azonban ez a közömbösség nem látszott az arcán. Arca inkább gondterheltnek tűnt.

John és Mephisto hamarosan szétváltak. Mephisto visszatért már megszokott nyugovóhelyére. Hátára feküdt és üres tekintettel meredt az égboltra. Gondolatai csak úgy cikáztak a fejében.

"Nem értem...ez nem lehet. Visszatértem a múltba, nem igaz? De hát akkor mindennek változatlannak kellett volna maradnia. Piroskának nincs vőlegénye....ez nevetséges.
De furcsa...eddig minden stimmelt az én emlékeimmel és Piroska elmondásával. Esetleg...lehet hogy Piroskának tényleg volt vőlegénye? De akkor miért nem mondott erről nekem soha egy szót sem? Ha nem lenne fontos és nem szerette azt a srácot, akkor igazán megemlíthette volna. Miért titkolta? Csak nem...azért nem mondta sohasem...mert érzett iránta valamit?"

Mephisto gondolatai egyre kuszábbak lettek. Több magyarázattal is próbált előrukkolni, de ez csak egyre idegesebbé tette.

Mérhetetlen fájdalmat érzett a mellkasában. Semmi sem fájt eddig jobban, mint a gondolat, hogy élete értelme valaki mást szeretett vagy még mindig szeret.

Mephisto válaszokat akart. Ezeket pedig csak maga Piroska tudta megadni.

"Holnap az lesz az első dolgom, hogy beszélek vele"

Ezt követően Mephisto megpróbát elaludni. Egy álmatlan éjszakának nézett elébe.