Piroska és a Farkas 2 -A boszorkány átka

Bűntudat

Mephistot egy visszatérő, különös álom kísérti.

Mindig ugyanúgy kezdődik: egy vaksötét helyen van, nem lát semmit. A mellkasán egy szorító, súlyos érzés támad. Majd hirtelen megjelenik egy kis fénysugár előtte. Piroska áll ott, Mephistora mosolyogva.

"Mephisto...szükségünk van rád" -hallatszik Piroska gyenge hangja. Mephisto látja, ahogy bánatos szemekkel néz rá.

Majd ismét mond valamit. Mephisto nem hallja a hangját, de látja, ahogy szavakat formál a szájával. Mindegy, hányszor látja, nem tudja megfejteni, hogy mit mond Piroska.

Ezután Piroska hátat fordít Mephistonak és egyre távolodik. Mephisto utána fut, de csak egyre messzebb kerül tőle. Kinyújta a karját a távolodó alak felé, de nem éri el.

A ma éjszakai álma azonban eltért ettől a jelenettől. Az elején minden ugyanúgy zajlik. Ám amikor Piroska hátat fordít Mephistonak, még utoljára visszanéz és azt mondja:

-Miért hagytál el minket??? - szinte kiabálva kérdezi. Szeméből patakokban folynak a könnyei.

Mephisto erre megébred. Riadtan felül. Nehezen veszi a levegőt. Homlokán izzadságcseppek csillannak meg.
Még mindig hallja Piroska utolsó, elkeseredett kérdését. Összeszorul a szíve, ha csak felidézi Piroska arcát. Eddig még sohasem látta Piroskát ennyire szomorúnak és hisztérikusnak. És nem is szeretné soha ilyennek látni.

Kell Mephistonak egy kis idő, hogy az álomvilágból visszatérjen a valóságba és összeszedje magát.

"Nem akartalak elhagyni!" -alig bírja visszatartani a könnyeit.

Egészen idáig nem bírt megbírkozni a bűntudattal, hogy otthagyta a jelent. Hogy otthagyta Piroskát és születendő gyermekét. A bűntudat belülről marcangolja és rémálmaiban újra kísértik.

Rossz döntést hozott. Ezt már az elejétől kezdve tudta. Most már csak annyit tehet, hogy ezt a hibát valahogy helyrehozza. Ez pedig azt jelenti, hogy Piroska szívét újra el kell nyernie. Így a múlt az új jelenné válhat.

~~~~~~~

A munkával a mai napra készen volt. John odalépett hozzá egy pohár vízzel:

-Szép munka! -mondja, és átnyújtja a vizet.

-Köszönöm.

Mephisto mohón kiissza a pohár tartalmát.

-Pénteken szabadnapunk van -jelenti ki John.

-Hogyhogy? -kérdez vissza Mephisto.

-Aznap lesz az Őszi Szüreti Fesztivál. Ezen a napon nem dolgozunk, hanem megünnepeljük az eddigi kemény munkát.

-Jól hangzik.

-Bizony! A legszebb része pedig az este, amikor a Gerletáncra kerül a sor!

-Mi az?

-A férfiak táncra hívják a hölgyeket. Ezt a szerelmesek táncának is nevezik.

Mephistot ez az ünnepség a Nyárköszöntő Fesztiválra emlékeztette. Csak ezen most emberek vesznek részt.

Elbúcsúzott Johntól és elindult Piroska házának irányába. Útközben a zsebébe nyúlva ellenőrizte, hogy megvan-e még a dobozka a gyűrűvel. Mióta megvette gondosan ügyelt rá, nehogy elveszítse. Eddig még nem tudta, mikor is adhatná át Piroskának, de most már biztosan tudta: az Őszi Szüreti Fesztivál lesz erre a tökéletes alkalom.

Bekopogott és Piroska hamar ajtót is nyitott.

-Szia! -köszöntötte barátságosan.

-Szia! Csak azt akartam kérdezni, hogy eljössz-e az Őszi Szüreti Fesztiválra..

-Igen, elmegyek. És...te is ott leszel? -kérdezte szégyenlősen.

-Ha te igen, akkor én is.

Piroska mosolya...ez a reményt jelentette Mephisto számára. És a megbocsájtást is egyben, már ha ez lehetséges...