Piroska és a Farkas 2 -A boszorkány átka

Vanessza, a boszorkány

A Mephistot ért vágás fontos artériát sebzett meg. A vérzés erős volt. Mephisto ugyan nyomással próbálta csillapítani, de már így is nagy volt a vérveszteség. Farkasként egy ilyen mértékű sérülést jobban bírt volna,  emberként viszont sokkal gyengébb volt a szervezete.

Vanessza Mephisto előtt állt, hosszú, sötétlila színű, testhezálló ruhában. Szadista élvezettel figyelte Mephistot.

-Mit...tettél.. Piroskával? -kérdezte Mephisto, továbbra is szenvedve.

-Csak kicsit kölcsönvettem a testét. Nem kell aggódnod, Piroska valahol odabennt van, mély álomban -Odalépett Piroska mellé és a mellkasára bökött-  Ha felébresztem, nem fog emlékezni semmire, ami eddig történt.

-Miért? Miért tetted ezt velünk?...Mit akarsz? -jöttek a következő kérdések.

-Lássuk csak...nekem Piroska kellett. Te pedig útban voltál, szóval el kellett távolítanom téged.

-Mit akarsz tőle? -Mephisto most már dühös tekintettel meredt Vanesszára.

Vanessza erre felnevetett.

-Igen, ez egy nagyon jó arckifejezés. Imádom! Legyél nyugodtan dühös rám, báár...nem csupán én vagyok ezért a felelős.

-H..Hogy érted ezt?

-Egy kis önvizsgálatra lenne szükséged... Te voltál az, aki elfogadta tőlem a bájitalt. Te döntöttél úgy, hogy hátrahagyod a boldog életed egy szerinted "jobb jövő" érdekében. Én csupán felajánlottam neked a lehetőséget , de te voltál az, aki ezt elfogadta és ezzel megpecsételte a saját és Piroska sorsát.

Mephisto erre nem tudta, mit mondjon. Először is a tény, hogy Vanessza volt az az öregasszony, akitől a bájitalt kapta...Bár nem kéne meglepődnie ezen. Egy olyan varázsitalt ivott meg, ami visszavitte a múltba emberként, akkor az alakváltásnak is lehetségesnek kell lennie.
Másrészt pedig, amit Vanessza mondott az imént, az mind igaz volt. Mephisto ezt tudta jól. És emiatt csak még jobban szenvedett.

-Miért kell neked Piroska? Mit akarsz... -Mephisto annyira gyenge volt, hogy már a beszéd is nehezére esett.

-Ez maradjon az én kis titkom- és Piroskáé -Vanessza valamilyen reakciót várt, de Mephisto nem mutatta jelét.

-Hát akkor azt hiszem ennyi volt...azt hiszem már nem tudsz többet kérdezni, szóval mi most elmegyünk...

Vanessza hátat fordított Mephistonak. Oldalán Piroskával elindult előre, ki tudja hová.

Mephisto már csak Piroska távozó alakját figyelte.

-Piroska...ne.. -elterült a földön.

Mephisto tekintete homályosodni kezdett.

"Itt és így halok meg?...Az nem lehet...még nem halhatok meg. Addig nem, amíg nem mentettem meg Piroskát.."

Mephisto szemei lecsukódtak.

~~~~~~~

Nem sokkal később egy árnyalak jelent meg Mephisto mellett. Lenézett a mozdulatlan testre.

"Még életben van...."