Végzetem

2.rész...

Elsem hiszem hogy ezt teszem! Ez gondolat cikázott a fejembe és csak szedtem a lábaim. A bázisra kb fél óra alatt értem oda.

Huu menni fog! Hisz ezt akartad már rég óta és végre itt a lehetőség!

-Lábam a talajon, szemem a célponton! Én irányítok, mindent megoldok! -

Mondtam el magamnak a sorokat és már be is léptem a helyiségbe a púlzusom meg lejebb ment.

-Jó napot! Itt lehet fel íratkozni? - kérdeztem egy hölgytől a pultnál.

-Jó napot! Igen, a seregbe szeretne jelentkezni? - kérdezte fel se nézve rám.

-Igen! - mondtam mire felnézett, de arca kicsit meglepő volt.

-Nem vagy kicsit fiatal ehez? -

-21 vagyok! Szerintem eltudom dönteni, hogy mit szeretnék köszönöm! - mondtam kicsit erélyesebben mire bólintott.

-Itt és itt írd alá! - nyomta a kezembe a tollat és mutatta az üres helyet, hogy ott írjam alá.

Elkezdtem írni mire eszembe jutott.

-Basszus a család név.....-

-Tessék? - kérdezett vissza.

-Semmi. - vágtam rá.

-Hé Kéti, te kérsz kávét? - kérdezte egy érdes hang a bejárat felől, mire oda kaptam tekintetem.

-Nem köszi! Majd máskor. - mondta a pultos nő, mire a férfi bólintott és ki lépett az ajtón.

-Na szóval hol is tartottunk..? - kérdezte mire gyorsan alá írtam.

-Nekem mennem kéne.- mondtam, mikor megéreztem, hogy rezeg a telefonom.

-Em honnan tudjam meg, hogy fel vettek vagy sem? - kérdeztem a pultnál álló nőtől.

-Írd le ide a telefon számod és majd értesítünk még a héten. - mondta a papírra mutatva, mire le írtam a számom.

-Rendben köszönom! Viszlát! - mondtam a kijárathoz menve, miközben vissza hívtam barátnőm.

Na ezen is túl vagyok.. Gondoltam magamban ahogy kinyitódott az ajtó és kiléptem a friss levegőre.

-Igen? - kérdeztem ahogy felvette a telefont.

-A testőröd kezdi unni a vásárlást, siess kérlek, ha nem akarunk lebukni!-mondta egy szuszra, majd bontotta a vonalat.

Elkezdtem a pláza fele menni, majd mikor elértem a buszt felszálltam. Leűltem egy helyre és csak mosolyogni tudtam, hogy ezt megtettem. Levettem a mapszemüveget és megdőrzsőltem szemeim. Pár perc múlva meghallottam az uticélom, így jeleztem, hogy leszállnék.

-Végre! Hol voltál eddig? - kérdezte barátnőm ahogy behúzott a fülkébe.

-Mindegy inkább mondd, hogy sikerűlt és vetközz. - hadarta el a szavakat választ se hagyni nekem.

-1 siettem ahogy tudtam. 2 majd ezen a héten tudatják, hogy most bent vagyok vagy sem. 3 mostantól Zoé Scott vagyok.  - mondtam már az én ruháim véve vissza.

-Hát most már remélem. Tudod mi mindent megtettem, hogy húzzam az időt?! Várjál mi? - kérdezte nagy szemekkel.

-Nem adhattam meg az igazi nevem, mert akkor mindenkinek leesett volna ki vagyok a bázison és csak a botrány lett volna. Tudod! - mondtam kicsit idegesen mire hallottam, hogy felkuncog.

-A komornyikótok vezeték nevét adtad meg. - mondta és jobban nevetett.

- shh ne nevess! -