-Mi a baj Trix? - néz rám kérdően Nora.
Nem szólok semmit csak elfordítom a fejem és csinálom tovább a dolgom.
-Olyan nyugodt vagy, miközben egy... -
-Hallgass! - csaptam le a kezem az asztalra.
-Nincs miről beszélni. Az első és egyetlen szabály, hogy ne bízz senkibe! Ezt megtanultuk ott kint. Én vagyok a vezér! - mondom eréjesen a szavakat amiket a fájdalomtól csak még ijesztőbbnek tűnnek.
-Kifele edzeni! - kiáltom el magam, mire a helységből mindenki eltünt.
-Keresd meg a cédulád, mert nem lesz mit haza küldeni, ha elesnél. - mondja a lány gúnyosan. Majd ő is követi a többieket.
-Bárcsak tudnám az is hol van.. - suttogom magam elé a szavakat, majd követem a többieket.
Zoé szemsz......
Elmúlt 15 óra és semmi szünet nem volt. Mindenki edz kint a pályán vagy bent a termekben. Reggel óta.. Volt hogy órákat edzünk, de úgy, hogy egy ebéd szünetet sem tesznek bele. A ruhám teljesen át ázott az izzadságtól és a Nap perselő fénye csak mégjobban rá tesz erre. A lábam már a földbe gyökerezve, és a többi testrészeim lügtetnek a fájdalomtól.
-Hé az nem Trix? - bök oldalba Mari, mire fáradtan a pálya másik végébe nézek.
-De, és már megint azzal a pasassal beszél. -
-Biztos fontos dolog, hiszen még is egy tábornok. - néz a lány a távolba.
-Biztosan. - morgom az orrom alatt, mire hangos kiáltást hallok.
-Még 5 kör mindenből! - adja ki az utasítást egy százados.
A térdemre támaszkodva szedem a levegőt, hogy ne essek össze itt helyben. Azt se tudom már hanyadik kört teszem meg ezen a napon.
-Mindenkire vonatkozik! - kiáltja el újra magát a férfi, mire kiegyenesedek.
Egy utolsó nagy levegő vétel, majd megrázom a végtagjaim. Elkezdem a lábam szedni, reménykedve, hogy hanar vége lesz ennek a napnak is.
Az utolsó köröket futva a lábamat már vonszóltam magam után. Egy hatalmas sípszó vetett véget a szenvedésnek.
-Az ebédlőbe! -
Ahogy ezt kikiáltották, mindenki újjongan és fáradtan sétált az imént említett helyre.
-Foglal helyet, pár perc és én is megyek. - szóltam oda Marinak, ahogy a homlokom töröltem le. A lány biccentett egyet, majd ment a többiek után.
Elindúltam a szállásra és onnan tovább a fűrdőhöz. Ahogy beléptem az ajtón a gőz megcsapott. Látom nem csak nekem jutott eszembe elsőnek. Állapítottam meg, majd levettem a ruháim. Beálltam a zuhanyrózsa alá és megnyitottam a jéghideg vizet magamra. Ahogy a vízcseppek a bőrömhöz értek, egy jó eső libabőr járta át testem. Akaratom ellenére egy apró nyögés csúszott ki számon, mire valaki a másik fülkéből felnevetett.
Gyorsan a szám elé tettem a kezem és melegebbre csavartam a hő fokot.-Miattam abba ne hagyd. - kuncogott egy lány akinek nem volt ismerős számomra a hangja.
-Mindjárt végzem. - szóltam hozzá, mire válasz nem érkezett.
Pár perc múlva magamra terítettem a törülközőt és elhúztam a függönyt. Pont akkor lépett ki a lány is.
-Te nem vagy újonc. - állapítottam meg hangosan véletlen.
ESTÁS LEYENDO
Végzetem
RomanceEgy ország vezetőjének a lánya. Az apja halott katona. Szabadságot vár, de csak bezártságot kap. Vajon segít valaki ki mozdítani komforzónájából? Lesz aki megmutatja neki mit is jelent a bizalom és a szeretet? Tartsatok velem és mindent megtudtok! J...