Alvin és a mókusok

23.rész - Felelsz vagy Mersz 2.

- Simon felelsz vagy mersz? - néztem rá ártatlanul.
- Merek. Úgyse adsz lehetetlent. - állt hozzá pozitívan.
- Oh...hát ahogy kívánod! - mosolyogtam rá kajánul.
- Akkor kérlek szépen csókold meg a Jeanette-t a száján. - néztem rá már-már nevetve, mire ő elsápadt.
- Hogy Mii...?? - kérdezte elképedve.
Láttam amint Jeanette is elég rendesen elpirult.
- Na Rómeó, most vagy soha... - szóltam neki, mikor már egy ideje mozdulatlanul állt.
Végül felállt a helyéről, majd egy lépést tett Jeanette felé, aki eközben ugyancsak álló helyzetbe tornázta magát. Most egymással szemben álltak rák vörösen, amin nevetnem kellet. Végül Simon közelebb lépett hozzá és a következőt kérdezte:
- Öh-Öh...sza-szabad?
Mire Jeanette csak egy kicsit bólintott.
Simon pedig előrehajolt és becsukta a szemét, Jeanette pedig ugyanígy tett. Majd össze ért a szájuk. Azt hittem ezután rögtön el szaladnak egymástól, de nem így lett. Simon megfogta Jeanette derekát, majd közelebb húzta magához. Jeanette pedig Simon nyakába tette két kezét és elmélyítették egymást között a csókot. A látvány egy idő után kezdett émelyítő lenni, ezért krágoktam egy jó nagyot, mire mind a ketten el húzódtak egymástól.
- Öhh..bocsi! - kezdte Jeanette.
- Nem dehogyis, az én hibám. - ellenkezett Simon, mire mind a ketten megint elpirosodtak.
- Jajj ne már gyerekek, azért nem volt az annyira jó. - szóltam közbe.
- Na jó Alvin. Most én jövök. - nézett rám bosszúsan Simon és megpörgette a flakont.
- Na már megint én? - kérdeztem mosolyogva. - Hát legyen.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte még mindig bosszúsan Simon.
- Hát lássuk...mivel úgyse tudsz nekem olyat feladatot adni, amibe beletörne a bicskám, ezért merek. - mondtam határozottan.