Alvin és a mókusok

3.rész - Megtréfálva

Az éjszaka további részét játékkal töltöttük. Olyan hajnali négy körül pedig meguntuk és úgy döntöttünk, hogy aludni térünk.
- Ez jó menet volt skacok! - mondtam az ágyamból a többieknek.
Ekkor már mindenki aludni tért. Én és a tesóim a saját ágyainkban voltunk, Miles pedig lent a kanapén helyezte magát kényelembe.
- Ja, élveztük Alvin, már rég játszottunk ilyen jót. - bólogatott Simon és Theodor is.
- Jó éjt srácok! - köszönt végül Theodor és mind aludni tértünk.

Dave szemszöge:
Samanthával épp hazaértünk. Halkan nyitottunk ajtót, mert valószínűleg a fiúk már rég alszanak. Ígyis volt. Miles a kanapén feküdt, amikor bementünk.
- Haa...ki az? - kérdezte a sötétben.
- Helló drágám! Csak mi vagyunk azok! - köszönt Samantha.
- Ja... helló sziasztok!
- A többiek? - kérdeztem.
- Fent alszanak elvileg. - felelte Miles.
- Akkor már nem is zavarunk! Jó éjt! - köszönt Samantha.
- Nektek is! - felelte Miles, én pedig felfelé vettem az irányt, hogy megnézzem alszanak-e már a többiek.
Halkan benyitottam hozzájuk, hogy meg bizonyosodjam alszanak-e már, mivel mindenki halkan szuszogott én is aludni tértem.

Miles szemszöge:
Kilenc volt, amikor felkeltem. A tegnapi nap után elég fáradt voltam, de azért kimentem a konyhába, hogy valami reggeli után nézzek.
Egy kis idő után szinte az egész ház felkelt, kivétel Alvint.
- Mindig eddig alszik? - kérdeztem Simont és Theodort.
- Alvin?... Hát igen. - felelték egyszerre.
- Akkor ideje megviccelni egy kicsit. - feleltem, majd kivettem egy tejszínhabot a hűtőből és felfelé indultam.
A többiek csak kérdőn néztek rám, majd utánam indultak.
Benyitottam a szobájukba és Alvin tényleg aludt.
A kezére egy adag tejszínhabot nyomtam és halkan megkérdeztem a többieket:
- Na ki szeretné felkelteni?
- Theodor feltette a kezét. - így át engedtem neki a helyet.
Szépen óvatosan cirógattni és simogatni kezdte Alvin arcát, aki erre a kezét a fejéhez emelte és megvakarta azt. Mi pedig nagy nevetésben törtünk ki.
Egy kis idő után Dave és az anyukám is fel jöttek a hangzavarra.
- Mi folyik itt? - kérdezte Dave.
Theodor Alvinra mutattott, aki még most sem kelt fel.
Dave-ék is nevetésben törtek ki, majd Alvin ébredezni kezdett.
Én gyorsan mutattam a többieknek, hogy menjünk ki. Majd kint folytattuk a nevetést.

Alvin szemszöge:
Nagy hangzavarra keltem.
De még nem láttam semmit.
Majd az arcomhoz nyúltam, amin valami fehér anyag volt. Majd mikor megízleltem, hogy mi az akkor jöttem rá, hogy engem megtréfáltak. Gyorsan kiszaladtam a fürdőbe lemosni magamról a tejszínhabot.
Majd felöltöztem és lementem a többiekhez, dühös arckifejezéssel.
Próbálták visszafolytani a nevetést, de nem sikerült nekik.
- Haha...nagyon vicces volt. - mondtam szarkasztikusan, majd neki láttam a reggelimnek.