Alvin és a mókusok

7.rész - Is the party over?

Alvin szemszöge:
- Na ezt jól elintézted! - mondtam dühömben és Brittany után szaladtam.

- Brit, Brittany. - kerestem, de sehol nem találtam. Még Miles-ékhoz is oda mentem.
- Ő...hali, nem láttátok véletlenül Brittany-t? - kérdeztem tőlük.
- Ő nem..., utoljára veled láttuk. De hé miért keresed? - kérdezte Miles.
- Csak össze vesztek a tesójával és Brittany elrohant és most meg kéne találnom. - feleltem szomorúan.
- Bocsi errefelé nem láttuk...viszont szuper a buli. Kösz a meghívást. - felelte Ashley.
- Ohh...Nincs mit, máskor is. - mondtam és a lakás felé vettem az irányt.
- Britt merre vagy? - kérdeztem de senki sem válaszolt.
Felmentem a felső emeletre, ahol szipogást hallottam a közös szobából.
- Hé Brit itt vagy? - kérdeztem halkan.
- Menj el. - mondta szomorúan.
- Hé mi a baj? - kérdeztem tőle, közelebb lépve.
Az ágyán feküdt össze gömbölyödve. Majd felmásztam hozzá.
- Na mesélj!
- Alvin kérlek hagyj békén. - utasított el.
Ekkor közelebb léptem hozzá és a hátára tettem a kezem.
- Brittany, tudom, hogy megbántottak, de kérlek...ez az este nektek készült. Gyere kérlek vissza és élvezzük ki még a hátra lévő időt. - próbáltam győzködni.
- Alvin, én én sajnálom...de legalább szólhattak volna, meg mi az hogy én mindent túl bonyolítok? Ez nem is igaz...vagy ige-en? - akadt el Brittany.
- Háátt... - tettem a kezem a tarkómhoz. - Nem akarok neked hazudni, de néha tényleg eléggé túl komplikálod a dolgokat...nem mondom, hogy mindig de néha. - mondtam ki az igazat.

Theodor szemszöge:
- Hát ezt jól elszúrtuk. - fordultam a többiekhez.
- Sajnos igen... remélem Alvin megtalálja. - válaszolta Eleanor.
Most mind a bár asztalnál ülünk és lógatjuk az orronkat. Ám ekkor Dave és Samantha léptek oda hozzánk.
- Mi történt gyerekek? - kérdezte Dave.
- Ne is kérdezd, Theodor és Eleanor megsértették Brittany-t. - válaszolta Simon.
- Hát így volt. - mondtam és szomorúan Dave-re néztem.
- Meséljetek! - mondta Samantha.
Ekkor elmeséltük nekik az egész sztorit az elejétől a végéig.
- ...és nagyjából ennyi. - fejeztem be.
Dave épp szólásra nyitotta a száját, de ekkor Alvin és Brittany tűnt fel.
- Ő sziasztok...- kezdte.
- Sajnálom! - mondta hirtelen miközben mi Eleanorral ugyanabban a pillanatban mondtuk ki, hogy:
- Sajnáljuk.
Ezen egy jót nevettünk.
- Figyu Brit, bocs hogy nem szóltunk neked hamarabb, végülis a testvérem vagy, és ez nem volt szép tőlünk. Meg tudsz bocsátani? - kérdezte Elenanor.
- Persze...és ti nekem? Nem volt szép hogy rátok kiabáltam. - vallotta be Brittany.
- Akkor újra barátok vagyunk? - kérdeztem a lányokat.
Mire ők bólintottak és megöleltük egymást.

Simon szemszöge:
Ez az egész jelenet szép és jó volt, de engem nem ez érdekelt. Inkább arra vagyok kíváncsi, hogy Alvin hogyan győzte meg Brittany-t hogy jöjjön vissza.
- Ő Alvin, mégis hogyan sikerült meggyőznöd Brittany-t? - kérdeztem tőle halkan, úgy hogy csak ő halja és a mellettem álló Jeanette.
- Ahh...ne is kérdezd... - ennyit mondott, majd elsétált mintha mi sem történt volna, de láttam rajta hogy a szája szélén azért ott van egy mosoly.
- Haaa...? - kérdezte tőlem Jeanette.
- Fogalmam sincs. De nekem itt valami bűzlik.
- Akkor gyerekek folytatódhat a buli? - kérdezte tőlünk Dave.
- Naná feléltük egyszerre.