Nebánts virág I-II (L.S. ff.) BEFEJEZETT

VII. I'd marry you, Harry...

- Na jobb már? - kérdezte Harry a még mindig az ölében gubbasztó fiúcskát.

- Iiigen...sokkal, de sokkal jobb, Harry, köszönöm - bújt hozzá szorosan, de már mosolyogva, és mély levegőt vett - Nagyon finom illatod van, mi ez?

- Nem tudom, valami parfüm, csak fogtam egyet a polcról.

- Nahát, több is van? De minek? Egyszer ilyen, máskor meg olyan van rajtad?

- Aha, attól függ, milyen kedvem van, vagy megyek-e valahova, esetleg randevú...

- Akkor ez a randis, mert ugyanezt éreztem az étteremben, nekem mostantól ez lesz a Te illatod. Annyira fincsi...

- Rendben. Figyelj, Lou, beszélni akartam veled - tolta el kissé magától Harry a fiút, hogy felállhasson.

- Igen, emlékszem. Egész pontosan kérdezni akartál valamit. Mi lenne az? - gyönyörű azúrjai érdeklődve követték Harry minden mozdulatát.

- Figyelj, Lou, ez komoly dolog - hajolt le kissé, hogy arcuk egy magasságban legyen - a jövőmről van szó...khm.. illetve mindkettőnkéről.

- Ez esetben méginkább érdekel - csillant fel a fiú szeme - mondod akkor?

- Igen. Azt akarom kérdezni, hogy nem volna-e kedved...izé...összeházasodni.

- Hogy...összeházasodni... mármint te meg én?

- Igen, úgy gondoltam, hogy... szerintem jól meglennénk - mondta a férfi kissé zavartan - mi ketten.

Lou egy pillanat alatt újra Harry nyakában lógott, de most boldogan sikkantgatva - Hát persze, hogy hozzád megyek! Igen! Igen! Igen! És százszor is igen! - puha ajkait Harryéire tapasztotta és szenvedélyesen megcsókolta. A férfi először nem akarta viszonozni, ő egyáltalán nem volt ennyire feldobva a házasság gondolatától, de Lou finom kis nyelve olyan édesen simogatta, hogy végül megadta magát. Hamarosan elszakadt azonban a csábos kis szájtól, mert úgy gondolta, sok megbeszélni valójuk van.

- Jó, akkor nézzük a részleteket. Úgy...

- Nem térdelsz le? - vágott közbe Louis.

- Mi? Miért térdelnék le?

- Hát, hogy megkérd a kezem, tudod. Fél térdre ereszkedsz és az mondod: Louis William Tomlinson, részesítenél abban a kivételes kegyben, hogy hozzám jössz? - Lou angyali arca csak úgy ragyogott a boldogságtól.

- Na azt már nem, mi vagyok én? Valami hősszerelmes egy idióta sorozatból? Azt mondtad, hozzám jössz, nem? - csattant fel a férfi ingerülten.

- Igen, azt mondtam.

- Akkor ne csinálj belőlem bohócot, van épp elég bajom enélkül is.

- Mi bajod van, Harry? - simította meg gyengéden Lou a férfi vállát - segítek, ha akarod. Bármiben.

- Bármiben?

- Persze, hát hiszen a vőlegényem vagy és szeretlek. Bármit kérhetsz tőlem.

- Szeretsz???

- Igen, szeretlek. Nem is gondoltam, hogy ez kérdés, ha már összeházasodunk...Jaj apa milyen boldog lesz! Mindig féltett, hogy mi lesz velem, ha ő elmegy, de nem értem, miért. Itt van nekem Maura meg Niall és most már te is. Annyira boldog vagyok, mackó! - "Naaaneee... most meg már mackó..." - gondolta magában a férfi - Sokan leszünk? Nagy lagzi lesz ugye, sok-sok barát, munkatárs és rokon... bár nekem nem sok rokonom van, barátom meg csak Ni, de neked biztosan akadnak, hisz olyan gyönyörű vagy és kedves és ...Kibérelhetnénk mondjuk a Savoyt. Mindig is ott szerettem volna férjhez menni, az olyan elegáns és ...