Arrogáns szomszédom | jjk. | ✔️

18.

EunSoo

Már este fél tizenkettőt ütött az óra, amikor az ágyamban továbbra sem aludva fordultam egyik oldalamról a másikra. A szomszédban, pontosabban megmondva Jungkookék házában ismételten buli volt, ám azt a bulit nem maga Jungkook, hanem a volt egyetemista osztálytársai rendezték neki ezzel megünnepelve, hogy Jungkook ügyész lett. Valahol örültem neki, hiszen ez egy igen szép gesztus volt tőlük, ugyanakkor valamiért mégis zavart, hogy Jungkookot mások teszik most boldoggá és indokolatlanul is azon kattogtam, hogy vajon hány lány próbál Jungkook kegyei közé férkőzni, vagy éppenséggel gusztustalanul hízelegve enyelegni vele, hogy fektesse meg őket. Amilyennek megismertem Jungkookot, simán kinéztem volna belőle azt is, hogy akár egy ilyen buli alatt két-három lányt is az ágyba visz.

– Ahj Linett, mégis mi a fene van veled? – mondtam ki hangosan a fejemben megfogalmazódott kérdést, miközben kikeltem az ágyból és a konyhafelé vettem az irányt. Anyuék már réges régen aludtak, így próbáltam minél halkabban kiosonni a szobámból.Lent a konyhában halkan kapcsoltam zenét, miközben a felső polcra nyúlva levettem a kakaót, a hűtőből pedig a tejet. Amikor azonban a rózsaszín unikornisos bögrémet kerestem a mosogatógépben, hirtelen kopogni kezdtek az ajtón. Homlokráncolva mentem oda az ajtóhoz, hogy mégis ki a franc lehet az aki ilyen későn toppan be hozzánk. Hamar kinyitottam az ajtót, ám ekkor hirtelen kikerekedett szemekkel néztem az előttem álló, szürke pizsamába öltözött férfira aki nem más volt, mint Jungkook. A haja kissé kócosan állt, sötétbarna íriszei vadul csillogtak, bennük valami megmagyarázhatatlan csillogással.

– Hát te? – csak annyit tudtam kinyögni, ugyanis még mindig meg voltam illetődve. Jungkook megingatta a fejét mosolyogva és közelebb lépve szorosan magához ölelt. Egyből megéreztem rajta az alkohol illetve jellegzetes parfümjének orrba mászó aromáját, melyet egésznap tudtam volna szagolni.

– Hadd aludjak ma itt Linett. – szólalt meg rekedtes hangon, továbbra is engem ölelve izmos, tetoválásokkal díszített karjaival. Szinte biztos voltam benne, hogy részeg hiszen a hanglejtése is teljesen más volt, mégis azonban valami meggátolt abban, hogy ellökjem magamtól vagy nemet mondjak neki. Csak álltam egyhelyben szótlanul, míg Jungkook testének közelségét meglepőmód élveztem.

– R..rendben. – egyeztem bele bizonytalanul, majd miután Jungkook elengedett az öleléséből, beljebb tessékeltem a házba. A fiú vigyorogva követett ám a vérében lévő alkohol szint miatt nagyjából mindenbe belerúgott vagy levert, legyen az egy esernyő, vagy anyukám egyik virágja. – Óvatosan a lépcsőn és próbálj meg halkan feljönni, vagy különben a garázsban alszol. – fordultam hozzá hátra miközben suttogva figyelmeztettem hogyha nem sikerül csendben maradnia, a garázsban lévő kanapén fogja tölteni az éjszakát.

– Na hát, de szép szobád van! – hűledezett Jungkook, miután felkpacsoltam a szobámban a villanyt. Csak szemet forgattam, majd odamentem az egyik szekrényemhez és kivettem belőle egy párnát és egy takarót.

– Tessék, itt van a takaró és a párna. Ha kéne még valami, akkor lent megtalálsz a nappaliban. – mondtam eleresztve mondandóm közben egy halvány mosolyt, majd mikor már indultam volna ki a szobámból kezemben a párnámmal és takarómmal, Jungkook hirtelen csuklómra fogott.

– Maradj itt velem kérlek..– nézett mélyen szemeimbe.

– Jungkook én..– kezdtem volna bele a magyarázkodásba, ám szavamba vágott.

– Alváson kívül nem fog semmi sem történni ígérem! – jelentette ki határozottan, miközben elmosolyodott. Erre az aranyos mosolyra és kérlelésre csak sóhajtottam egyet és a kezemben lévő párnát jungkooké mellé helyeztem, majd lekapcsoltam a villanyt és bebújtam a takaró alá, kissé arrébb csúszva Jungkooktól hátat fordítva neki.

– Jóéjszakát Jungkook. – mondtam egy ásítás kíséretében. Mögöttem Jungkook érezhetően mocorgott, majd mint valami plüss mackót szorosan magához ölelt, nyakamba fúrva fejét.

– Jóéjszakát Linett. – dörmögte, nem sokkal utána pedig mély álomba szenderült velem együtt.