A hajnal, mint megannyi aranyló
fényes korona, száll a dombra.
Csendben kuporog egy virág
a fatörzs tövében.
Lassan néz fel egy lány a tájra,
haján virág koszorút lát a nyája.
Nézve az érdekes hajnalt,
a szellővel kezd táncot járni.
A hajnallal elindul, csak úgy forog
a birkák kavalkádja.
Csendes zenét mutat a távoli harang,
a virág is figyeli, nincs benne harag.
A harangot meghallja a lányka,
Birkáit így megállítja.
Ragyogtatva fényes szirmait,
Kezd el fürdeni a fényben.
Bájos lányka megpihen az árnyban,
a fatörzstövében melegszik az árva.
A virágocska csendben figyeli a lányt,
Ki mellé érve huppan le és figyeli a nyájat.
Elaludt valamikor a lányka,
Az esti harangszó mi ébreszti,
Egy ideig őrzi a mélyen alvó lányt,
Majd harangot hallgatva figyel tovább a virág.
Mikor meghallja, álmát elfeledve
szedi össze nyáját és elsiet.
A virág is búcsút int a nyájnak,
Lassan vége a ragyogásnak.
Csendes lesz a falu most már,
A lányka is gyertyát gyújt már,
A virág is elalszik immár,
S a fatörzsében szirmokat zár.
Csendben hajtja fejét a leány,
S puha párnán álmot talál.
*Eyo~ egy kis érdekesség. Minden páros és páratlan versszak is alkot egy-egy verset.*
ESTÁS LEYENDO
Lélek hangok
PoesíaEz lenne a második verses kötetem. Ha van időd, vagy csak olyan kedved van olvass bele. Épitő jellegű kritikát itt is szívesen fogadok:3. A borítót @Lucylilla csinálta. Köszönöm:3
