3. Rész

1.5K 49 2
                                    

Le pergett a szemem előtt ismét az ami tegnap és ma se tudtam hova rakni így csak magam elé bámultam, rókaként aludtam el -hisz este fáztam-, ki ugrottam az ágyból és ismét le mentem a mosdóba és ott kezdtem el dühöngeni... Hogy miért? Rettentően fájt, hogy Malfoy nem volt velem pedig én küldtem el de azt, hogy miért hiányzott nem tudom. Talán egy jó barátot láttam benne? Aztán még rá tett az álmom is, és utáltam ha valamit nem értek.

Épp egy csövet rúgtam meg de persze túl erősen így az eltört.
-A fenébe is! Reparo! -a cső megjavult nem is lett volna baj... De pálca nélkül csináltam erre én csak fel sikítottam és az ajtó pedig be vágódott.
-Hé! -rontott be egy lány, név szerint Hermione. -Ryell! Mi történt?! -oda futott hozzám és a könyvét amit kezében szorongatott le tette mellém de én csak a csőre mutogattam. -Láttál valamit? Valami volt benne? Elromlott? Nyikorgott? Sziszegett? -gugolt le elém.
-Én... Megjavítottam... -néztem fel a lányra.
-Ryell... Tudsz varázsolni hisz boszorkány vagy! -állt fel.
-De nem! Pálca nélkül! -ekkor nagy szemekkel nézett rám.
-Mi van? -nézett rám nagy szemekkel.
-Pálca nélkül javítottam meg azt a szart! -mutattam a "szarra".
-Oké várj! -ki vett a táskájából egy tollat amit gondolom egyik óra alatt kapott. -Repítsd fel! -nézett rám. A kezem magam elé helyeztem.
-Vingardium Leviosa! -a toll lassan bár de fel szállt. Hermione és én nagy szemekkel néztünk hol egymásra hol a tollra.
-Ez.... De hisz ez lehetetlen! Mármint vannak ilyen varázslók... De te ehhez még fiatal vagy!
-Épp ez az! -csaptam a lábamra.
-Minden esetre érdekes! De inkább menjünk enni! -fogott karon és elkezdett maga után húzni.

Be léptünk a terembe ahol már denevérek repkedtek és tökök diszelegetek itt ott és ünnepi vacsora volt ki téve az asztalra, a többiek már bőszen ettek mikor be értünk de mikor ki nyitodott az ajtó és mi be léptünk rajta mindenki ránk kapta tekintetét de mit sem törődve mentünk tovább és beszélgettünk.

-...Nah várj, te tényleg animágus vagy? -nézett rám nagy szemekkel. -Egyszer meg kell mutasd! -ezen csak el mosolyodtam és bologattam. Le ültem Harry mellé, Hermione pedig Ron mellé.
-Pont időben. Szép időzítés lányok! -dicsért meg minket a tetvérem.
-Köszi! -mondtuk egyszerre. Ron a tök ízű pudnigért nyúlt amit bőszen kezdett enni.
-A fenébe! Ott hagytam a mosdóba a könyvem! -csapott Hermione a homlokára.
-Minek mész te könyvel a mosdóba? -emelte fel a szemöldökét Ron, itt le hajtottam a fejem így annyira nem lehetett látni, hogy tiszta sápadt voltam.
-Reggel olvastam és elfelejtettem le tenni a szobában így magammal vittem ám ott hagytam véletlen a mosdó kagylón! -hatalmas hálát adtam a lánynak, hogy nem mondta el. -Ha nem jövök vissza akkor lehet ott el olvasok néhány fejezetet.
-A mosdóba? -kérdezte ismét Weasley. Hermione nem válaszolva el ment. -Sose fogom meg érteni őt! -egy nagyot sohajtott és ismét vett egy pudingot. Egy pár perc múlva mikor már én és Harry is ettünk Mogús professzor rontott be az ajtón ijedt arccal és lihegve kezdett bele.

-T-t... TROLL VAN AZ ISKOLÁBAN!!- ordította és el ájult. A teremben ki tört a pánik néhányan fel pattantak a helyükről valaki meg síkitott is hozzá ám akadt olyan is aki csak békésen evett. Dumbledore mindenkit le nyugtatott nagy nehezen és akkor hangosan megszólalt:
-Mindenki kövesse a prefektusokat! Ők meg mutatják merre kell mennetek!
-Gyertek gyerekek! Gyertek! Erre! -Percy azonnal fel pattant és tessékelni kezdett mindket. -Gyertek! -az ajtón haladtunk ki mikor én hirtelen meg torpantam a két fiú ekkor rám nézett.
-Ryell gyere! -fogta meg a karom Ron.
-De Hermione! Ő nem tud a trollrol! -itt mind a két fiú el sápadt. -Gyertek! -elkezdtem futni a lány mosdó felé, ahogy haladtunk egyre jobban lehetett érezni azt a bűzt amit a troll árasztott. A lány mosdó ajtaját lassan nyitottuk ki, a hatalmas és büdös troll nekünk háttal állt és a vécé fülkében a halkan szipogó Hermionet lehetett hallani bár a vécé fele már hiányzott minden bizonnyal észre vette a lányt. A troll felénk fordult...
-A francba! -egy nagyot sohajtottam és a troll nyakába ugrottam, ő forogva próbált magáról le szedni néha még a hatalmas fegyverével is hátra csapott. -Hermione menj! -kiáltottam, a lány ki jött a -fél- vécé fülkéből ám nem jutott sokáig mert a troll észre vette így egyből oda csapott. -Arrébb! -üvöltöttem így épp hogy arrébb ugrott. A fiúk most kaptak észbe, hogy segíteni kellene, Harry meg fogta hatalmas fegyverét ám azt a troll így is könnyű szerrel fel emelte így a fiút 2 méterrel arrébb hajította. -Harry! -üvöltöttem, a fiú csak fejét dörzsölve nézett rám.
-Vingardium Leviosa! -a pálcáját a magasba emelte Ron és ahogy ki mondta a varázs igét a troll ütöje a magasba emelkedett. Hermione fel segítette Harryt én meg ragadtam Ron kezét, ám a troll egy utolsót csapott aminek hála végig karistolta a vádlim -mert fel vett egy fa darabot ami a vécé maradványa volt- de én ezt csak szisszenéssel nyugtáztam bár rettenetesen fájt ám ekkor a hatalmas ütő a troll fejére pottyant le így a melák hatalmas puffanással esett pofára. Ront ki húztam, Hermione pedig mellettem állt Harryvel.
-Gyerekek? -nézett ránk McGalagony. -Mit kerestek itt?
-Nagyon sajnálom tanárnő. Én itt hagytam a könyvem így nem tudtam, hogy troll van az iskolában és a barátaim ide jöttek és ki hoztak. -hadarta Hermione. Időközben én meg támaszkodtam Ronon ugyanis a hátam mögött egy kisebb vér tocsa alakult ami a vádlimból jött.
-Értem. Többször ne forduljon elő... Viszont kérem Perselus professzor kísérje a Potter ikreket a gyengélkedőre! -nézett rám és Harryre. A testvérem át vett Rontól ekkor vettem észre, hogy feje bal oldala vérzik...

Piton előttünk ment miközben én és Harry a háta mögött baktattunk, a lábamat már szinte alig éreztem, már csak aludni akartam hisz rettenetesen rossz éjszakám is volt meg fáradt is vagyok. Be nyitottunk a gyengélkedőbe ahol azonnal kezelésbe vettek minket.
Mire fel eszméltem én már az ágyban feküdtem tőlem pár méterre a testvérem.
-Nyugodtan aludj! Itt maradok végig... -suttogta Harry, hogy csak én halljam, el mosolyodtam és le hunytam a szemem és el merültem az álom világba.

*𝙳𝚛𝚊𝚌𝚘 𝚜𝚣𝚎𝚖𝚜𝚣ö𝚐𝚎*

-Már megint, persze, hogy ők lesznek a téma középpontjában! -csattant fel Monstro. De én nekem egy dolgon kattogot az agyam... -Ryell jól van? -a lány mosdó előtt ugyanis egy kisebb vér tocsa mellett sétáltunk el így arra következtetettem, hogy az Ryell ám nagyon reméltem, hogy az valamelyik más ott állóé legyen, míg Crak és Monstro mellettem azt tárgyalták, hogy -Sárvérű így, sárvérű úgy, vér áruló így vagy úgy, Potterék meg így -az agyam kattogot.. -Mi van ha baja esett- egyre jobban idegesített a gondolat, ám a gyengélkedőbe nem mehettem be mert akkor egyből le buktam volna, hogy féltem a Potter lányt.

‧͙⁺˚*・༓☾»»--⍟--««☽༓・*˚⁺‧

Az ágyamban forgolodtam sehogy se akart a szememre álom kerülni. Csak is ő járt a fejemben. Rosszul esett az amit mondott de így jobb neki. Így én is teljesíteni tudom azt amit apám kér tőlem. Tiporj, ha valaki az utadba kerül lökd el az útból, Potteréket gyűlöld, mindenkit bántsd mert ha látják mi a gyengéd és ellened fordítják akkor szégyent hozol a családra, a sárvérűek rosszak nem érdemes élniük, a vér árulók rosszak át áltak egy undorító oldalra. Apám minden egyes szava élénken csengett a fülemben, addig ütött amíg meg nem tanultam mit kell tennem, ha valami nem úgy megy ahogy ő akarja akkor megver, így ha azt teszem amit mondd akkor meg tudom neki mutatni, hogy igenis érek valamit és nem csak haszontalan gyermeket hoztak világra. Hirtelen el tompultak a gondolataim a szemeim ólom nehezek lettek így kénytelen voltam becsukni és szépen lassan elaludni.

‧͙⁺˚*・༓☾»»--⍟--««☽༓・*˚⁺‧͙

Éppen ettem és a Griffendél asztalt figyeltem de a két iker sehol sem volt. Csak a sárvérű és a vér áruló ült ott. Féltettem Ryellt egyre jobban... Mi történt vele? Soha nem aggódtam senki miatt de ez a lány képes erre és rettenetesen rossz érzés aggódni valaki miatt, alig ment le valami a torkomon. Miért aggódok érte ennyire?
Ebben a pillanatban az ajtó nyílt én egyből oda kaptam a szemem... Ám sajnos nem ő volt, ezért inkább ettem tovább, már amennyi belém fért.

-Kedves diákok. Gondolom sok embert érdekel mi van a Potter ikrekkel... -itt azonnal fel néztem. -Mind a ketten a gyengélkedőben vannak. -nézett körbe McGalagony professzor. -Jelenleg alszanak. A Griffendél három bátor tagjai miatt az az, Ron, Harry és Ryell fejenként kaptak 10 pontot ami azt jelenti, hogy a Griffendél 30 új ponttal gazdagodott. De ezt le is vonjuk. Vagyis csak 10 pontot mivel szabályt szegtek, hiszen egyből a toronyba kellett volna menniük! -Griffendél ujjongani kezdett -figyelmen kívül hagyva, hogy le vontak 10 pontot-
de én csak egyre gondoltam, -legalább Ryell jól van- már mindenki csendben evett csak suttogást lehetett hallani ahogy néhány ember beszél... Meg ígértem magamnak... Távolból bár... De vigyázni akarok... Ryell Lily Potterre!

*𝚁𝚢𝚎𝚕𝚕 𝚜𝚣𝚎𝚖𝚜𝚣ö𝚐𝚎*

Ki nyitottam a szemem és ekkor vettem észre, hogy Harry már a ágyamon ül. Könnyes szemekkel néztem rá.
-Mi a baj? -nézett rám a fiú.
-Láttam...
-Kit? -nézett rám és közelebb húzódott.
-Megint a zöld fényt... De most sokkal szív szorítobb volt és hallottam mit mondott...
-M-mi? Mit mondott?
-Azt, hogy védjelek meg és, hogy vigyázzunk egymásra... És... És szeret minket... -fel néztem Harryre aki nagyra nyílt szemekkel nézett rám.
-Én... Én nem tudom mit mondjak..
-Én se.. Annyira... Annyira melegség járta át a szívem mikor hallottam a hangját.... -az ajtó ekkor nyitodott és Perselus professzor jött be rajta.
-Sajnálom, hogy most jövök de van egy kis beszélni valónk! -nézett rám szigorúan.

Az utolsó könnycseppem se elég? (Harry Potter ff.)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant