Az utolsó könnycseppem se elég? (Harry Potter ff.)

4. 3. (26) Rész

Éppen a folyosókon bolyongtam mikor valaki meg ragadott hátulról és be rántott a köpeny alá.
-Maradj csendben! - nézett rám Harry, bolintottam és egészen a Griffendél toronyig futottunk.

Időközben el magyarázta, hogy megjött Siriustól a válasz és, hogy őt várjuk majd.
-Sirius? - lépkedtünk be és körül néztük alaposan de sehol nem volt de akkor a tűzben ki rajzoldodtt egy fej ami Siriusé volt.
-Ah! Tetszik ez a varázslat! - vigyorodtam el.
-Nincs sok időnk! Térjünk a lényegre! - mondta a tűzben lévő fej. - Be dobtad a neved a serlegbe vagy sem?
-Nem! - mondtuk egyszerre.
-Meg kellett kérdeznem. Most pedig beszéljünk az álmodrol. Féregfark és Voldemort mellett... Ki volt a harmadik ember a szobában?
-Nem tudom... - ingatta a fejét és le ültünk a tűz elé.
-Nem mondták a nevét?
-Nem.... De Voldemort megbízta valami fontossal.
-Mivel? - nézett ránk nagy szemekkel és én is Harryt kezdtem el bámulni.
-Ryellre szükségük van valamiért.... - nézett rám. - De én kellek nekik... Nem tudom, miért. De minket akarnak... Ez csak egy álom, nem?
-Nem biztos... - ingattam a fejem.
-De lehet, hogy igen. - mondta Sirius. - Figyeljetek rám! A halálfalók a világkupán és a ki választásod, mindez nem véletlen. A Roxfort már nem biztonságos.
-Ezt miért mondod? - nézett rá nagy szemekkel.
-A gonosz be jutott a kastélyba... Igor Karkarov? Halálfaló volt! És aki az volt az az is marad! - ott a tekintetem el sötétült és le néztem a padlóra...
~Az apám nem Halálfaló már... Ő le állt... Rengeteg könyvet szerzett, hogy el tüntesse magáról a jelet... Mert el vették tőle azt akit a legjobban szeretet... Az édesanyámat...-ingattam a fejem.
-... És ott van Barty Kupor, a kőszívű. Az Azkabanba küldte a saját fiát!
-Ők dobták bele Harry nevét a serlegbe? - néztem Siriusra.
-Nem tudom ki dobta bele, de az illető nem a barátod, a halálra nevezett be téged!
-Nem vállalom a versenyt! - ingadta a fejét és egy nagyot nyelt.
-Nincs választásod... - mondtam keresztapámmal egyszerre. Hátra néztünk és akkor vettük észre, hogy jön valaki. - Ryell vigyáz rád és Harry! Támaszkodj a barátaidra! - mondta és eltűnt.
-Kivel beszélgettek? - jött elő Ron.
-Egymással? - emeltem fel a szemöldököm.
-Férfi hangot hallottam...
-Biztos csak képzelödsz... Mostanság sokat szoktál.
-Gondolom gyakorolsz a következő interjúdra! - köpte a szavakat.
-Ron! - kiabáltam.
-Hagyj... - ment vissza a lépcsőn.
-Mit... - néztem volna Harryre de akkor ő is el tűnt a hátam mögül. - Veletek meg mi a fene van?! - fújtam ki idegesen a levegőt.

*****

Idegesen mentem a folyosókon mert láttam, hogy egy olyan kitűzőt használnak amivel Harryt szégyenitik. Cedricet kerestem és épp, hogy meg találtam de akkor vettem észre, hogy Draco a fáról ugrik le és ki kezd a testvéremmel.
-Ehhez van most a legkevesebb kedvem... - sóhajtottam és oda mentem Harryhez.
-Senkit nem érdekel mit gondol az apád! - ment elé de én vissza húztam őt.... De Harry vissza ment.
-Ha hergelitek egymást még jó, hogy utáljátok egymást! - sóhajtottam fel idegesen.
-Az apád gonosz és kegyetlen! Te meg féreg vagy! - köpte a szavakat Harry.
-Feladom! - emeltem a magasba a kezem. - Mind a ketten bolondok vagytok!
-Féreg? - húzta volna elő a pálcáját.
-Arról ne is álmodj! - jelent meg Mordon és görénnyé változtatta Dracot.
-Te jóságos Merlin. - csaptam a homlokomra. El kezdte Dracot fel alá emlegetni egy varázslattal... - Tanár úr... Ezt.. Nem lenne szabad... - mentem mellé.
-Had tanulja meg a leckét! - folytatta.
-Professzor Mordon! - futott oda hozzánk Mcgalagony. - De maga mit is csinál?
-Tanítok! - vágta rá, akár mennyire is szerettem Dracot... Ezen el mosolyodtam.
-Ez egy diák?! - fakadt ki.
-Inkább görénynek mondanám! - ingatta a fejét idegesen és akkor bele tette Crack alsónadrágjába amin el kapott a hányinger és épp valaki a fejemre rakta a könyökét mire én hátra fordultam és Cedric röhögött már-már alig kapva levegőt, ekkor McGalagony vissza változtatta Dracot aki elfutott innen jó messze.
-Soha nem fenyítjük a diákjainkat átváltoztatással! - mondta idegesen a tanárnő. - Nem mondta magának Dumbledore?
-Talán említette.
-Akkor kérem, jól vésse az eszébe! Oszolj! - vitt el onnan minket.
-Ez az év se lesz normális... - ingattam a fejem és el mentem a következő órámra.

*****

Az egyik folyosón sétáltam és vártam a célpontot... Ugyanis Freddel és Georgeal ki találtunk egy új csinyt, ami lényegében annyi, hogy meg bűvöltünk egy tasakot ami képes át venni annak az anyagnak a színét ami hozzá ér, de ha rá lépnek az ki pukkad és rengeteg kisebb tűzijáték jön ki belőle... És ezt a tasakot én az egyik ajtó elé raktam le ahol általában McGalagony szokott lenni.

-Minden kész van? - kérdezte tőlem Fred mikor oda értem hozzájuk.
-Minden. - bólintottam és elhelyezkedtünk úgy, hogy mindent lássunk de ők minket ne. Legalább tizenöt percet vártunk míg az ajtó ki nyílt és ki jött rajta McGalagony... Lassan lépkedett előre és akkor rá lépett... Hatalmas ricsajjal mentek össze-vissza a tűzijátékok és a professzornő nem tudta merre fordítsa a fejét, meg fogtam a két fiú kezét és elhúztam őket onnan és egészen a Griffendél hálókörzetig futottunk és ott pedig le dobtuk magunkat a kanapéra.
-Ez már hiányzott... - vigyorogtam mire a másik kettő fel röhögött.

*****

Nagyot sohajtottam és ki mentem a bájitalteremből de akkor valaki vissza húzott és ott állt velem szembe Piton.
-Neked jobban hiszek. - nézett rám komolyan. - Ő dopta bele a nevét vagy sem?
-Nem, nem ő dopta bele. - ingattam a fejem.
-Akkor viszont nagy veszélyben van... - nézett rám komolyan de akkor a tekintete ellágyult. - Vagytok...
-Tudom és ezért is kell, hogy figyeljek Harryre teljes figyelemmel.
-Ha a teljes figyelmet rá fordítod magadra nem tudsz figyelni. - fogta meg a vállam.
-Van aki figyel rám. - mosolyogtam és eszembe jutott Draco aki nem rég ígérte meg, hogy ő figyel majd rám míg én Harryre.
-De akkor ígérd meg, hogy vigyázol magadra! - nézett rám szigorúan.

*****

George egymás mellett ültünk és szorongattam a kezét, félve, hogy mi fog történni ugyanis most jött a verseny első párbalya de nem bírtam.... Fel pattantam és oda mentem a versenyzőkhőz ahonnan épp Hermione futott el.
-Ha valamelyikőtöknek baja esik nem állok jót magamért! - öleltem az előbb Cedricet mert ő volt közelebb utána pedig Harryt.
-Végre el jött a nagy nap! - jelent meg Dumbledore. - A pillanat amit csak ti értetek igazán! Ryell... - nézett rám. - Te mit csinálsz itt?
-Aggódok. - vágtam rá.
-Itt nem lehetsz... - egy nagyot sóhajtottam és vissza futottam a helyemre és ismét George kezét kezdtem el markolászni.
-Nyughass! - szorított le és át ölelt mert úgy remegtem mint egy frissen született jószág. A verseny el kezdődött és mindenki megkaparintotta az arany tojást... És akkor jött Harry... Aki a legrosszabb sárkányt kapta kapta... A Magyar Mennydörgő.
-Hajrá Harry! - visítottam de mikor láttam, hogy majdnem le ütötte őt a sárkány fel pattantam a padra, George meg fogta a kezem és ismét le húzott maga mellé és próbált le szorítani a padra én pedig amennyire tudtam takartam a szemem de mindig rá jöttem, hogy attól csak még idegesebb leszek így inkább hagytam és figyeltem. Láttam Harryn, hogy mennyire fél és, hogy ide-oda ugrik, hogy ne találja el.
-Invito Tűzvillám! - kiáltotta mire a seprű meg jelent és el repült vele és a sárkány is... Aki ki volt bár kötve... De az elszakadt és Harry után loholt és ki a pályáról és én pedig el vesztettem őket...
-George... Georgie? Georgie! - kiabáltam mire a mellettem ülő fiú még jobban le fogott és a messzi sárkány üvöltést hallottam.... És Harryét amitől megjobbban elkezdtem félni és pasztázni a környéket de sehol semmi.
-Ne csináld ezt velem! - gyültek könnyek a szemembe... És Harry akkor fel bukkant bár kissé véresen és sárkány nélkül... És akkor meg fogta a tojást.

Mikor az egésznek vége lett azonnal le rohantam és át öleltem Harryt.
-Ha még egyszer! Ennyire rám hozod a frászt esküszöm elátkozlak! - szorítottam magamhoz.
-Én is szeretlek. - ölelt az ő is.
-Én is.... Mindennél jobban! - engedtem és akkor fel tűnt Cedric akihez oda sétáltam és őt is át öleltem. - Ügyes voltál!
-Köszönöm! - szorított magához.
-Nyisd ki! - adta oda Seamus Harryek a tojást.
-Ki nyissam? - kérdezte Harry vigyorogva, mindenki "Igen"-t kiabált én pedig el engedtem Cedricet és Harryt figyeltem... Ő lassan ki nyitotta azt de éles sikítás jött ki belőle ami miatt mindannyian be fogtuk a fülünket és Harry gyorsan vissza zárta.
-Ezek után nem nyitom ki... - ingatta a fejét Cedric.
-Mi a fészkes fene volt ez? - nézett Harryre Ron hatalmas szemekkel... Ron lassan oda ment én pedig mosolyogva néztem ahogy kibékülnek.
-Végre! - fogtam meg a két fiú vállát és magamhoz öleltem őket...