Az utolsó könnycseppem se elég? (Harry Potter ff.)

9. Rész

Mógus állta a sarat de ahogy a hetek teltek egyre sápadtabbnak és soványabnak tűnt de látszott rajta, hogy még nem tört meg.
A négy barát valahányszor a harmadik emeleteten jártak mindig be néztek, hogy Bolyhoska még végzi-e a dolgát. Piton továbbá sem változott, még mindig mogorva volt ami arra utalt, hogy a kő biztonságban van-Harry,Ron és Hermione szerint-. Harry mikor találkozott Mógus professzoral rá mosolygott míg Ron valahányszor csúfolták őt rájuk szólt. Egyedül a két lány nem vonzódott ezekhez a tettekhez. Hermione ki emelte jelölő filccel a fontosabbnál fontosabb mondatokat amiket Ryell le másolt ha nem tudott valamit és Hermione megengedte, néha a fiúkat is be rángatták, hogy ők is tanuljanak.

-Nyugalom lányok! A vizsgákig még csomó idő van! -nyujtozkodott Ron.
-Csak tíz hét...
-Az nem olyan sok! -fejeztem be Hermione mondatát.
-Nickolas Flamelnek például csak percek! -szólalt még Hermione én meg csak bologattam.
-De mi nem vagyunk hatszáz évesek! -fintorgott Ron. -Különben is neked, Hermione fölösleges ismételni mert mindent tudsz! Ryell meg így is úgy is át megy, hiába nem tud mindent de azt igen ami kell!
-Fölösleges? Te nem vagy eszednél! Ezek fontos vizsgák! Ha megbukunk nem mehetünk másodikba! Már egy hónapja el kellett volna kezdenem a tanulást! Nem is tudom mi ütött belém! -ezzel vissza bújt Hermione a könyvekbe.
-Ryell. Te ugye meg értesz? -nézett rám Ron.
-Sajnálom Ron de Hermionenak most igaza van! Ha most megbukunk nem mehetünk másodikba! Úgyhogy gyere ide és tanulj! Segítek! -mosolyogtam a fiúra. Savanyú arccal le ült mellém én meg el kezdtem magyarázni.

A tanárok is a lányok ész járását követi hisz rengeteg házi feladatot kaptak és így a húsvéti szünet korán sem telt olyan jól mint a karácsony.

Ryell azonban nem állt meg a könyvtárba menéssel ahol Dracoval beszélgetett de a fiú sose fogja meg tudni, hogy ő bizony Ryell Lily Potter-rel beszélget esténként.

A Weasley ikrekkel is szorosabb lett a kapcsolata a Potter lánynak, egyre több csínyben vett rész ám őt sosem vették elő semmivel se mivel az ikrek mindig ki magyarázták őt ami csodával határos módon, mindig sikerült.

Harry és Ron nem tudtak lelkiismerettel lustálkodni, hogy közben a lányok minden féle feladatot mormolnak órákon át, ezért néha ők is be tévedtek a könyvtárba ahol ásítva bár de neki estek.

-Ezt soha nem fogom tudni meg jegyezni! -fakadt ki Ron mikor már két órája tanultunk, le tette a lúd tollat és vágyakozva nézett ki az ablakon.
-Régen volt ilyen szép idő! -szólaltam még egy kis idő után.
Hosszú hónapok óta nem volt ilyen szép idő, a kék égen nem volt semmi felhő és már lehetett érezni a nyár lassan közelgő lehelletét. Harry aki éppen a boszorkányfű címszót kereste ki az ezer bűvös fű és gomba című könyvből csak akkor nézett föl amikor valaki megszólalt.
-Hagrid! -kiáltottam fel.
-Mit keresel te a könyvtárban? -kiáltott fel Ron. Az óriás azonban tartott valamit a háta mögött, lassan oda cammogott hozzánk.
-Csak körül néztem! -mi csak kíváncsian néztünk rá. Nem hinném, hogy csak ennyi lenne. -Nah és ti jó madarak, minek bújjátok a könyveket? -kérdezte Hagrid. -Nehogy azt halljam, hogy Nickolas Flamel után nyomozók!
-Áh dehogy! Már téged rég tudjuk, hogy kicsoda! -hencegett Ron.
-Igen. És már azt is ki derítettük, hogy mit őriz a kutya, a bölcsek...
-Shh! -Hagrid körbe nézett, hogy hallotta-e valaki. -Nincs kint mind a négy kereked Ryell? Ne kiabálj az Isten szerelmére!
-Ami azt illeti lenne néhány kérdésünk hozzád... -nézett fel az óriásra Harry. -Elmondhatnád mi őrzi még Bolyhoskán kívül az...
-Hallgass! -csititotta el őt is. -Ide figyeljetek! Gyertek hozzám később! Nem ígérem, hogy bármit is meg tudtok, de legalább ne itt fecsegjetek erről! A diákok semmit nem tudhatnak meg, a végén még azt hiszik nekem járt el a szám!
-Akkor viszlát később! -mosolygott rá Harry, Hagrid pedig el cammogott.
-Vajon mit rejtegetett a háta mögött? -nézett rajtunk körbe Hermione.
-Megnézem milyen könyveket keresett! -ajánlotta fel Ron -akinek egyébként már elege volt a tanulásból-, el sietett de már pár perc múlva vissza is jött karjában egy rakás könyvel. -Sárkányok! -suttogta és le rakta a könyveket az asztalra. -Hagrid sárkányokról szóló könyveket nézegetett! Tessék! Nagy-Britannia és Írország őshonos sárkány fajai, a tojástól a pokol tűzéig, sárkány barátok kézikönyve.
-Mindig is vágyott egy sárkányra! -szólalt még Harry. -Már akkor is mondta mikor először találkoztunk!
-Szigorúan tilos! -rázta a fejét Ron. -A sárkány tenyésztést már vagy ezerhétszázkilences varázsló kongresszus törvényen kívül helyezték! Ezt mindenki tudja! Nehéz lenne a tudományunkat a muglik elől ha sárkányokat nevelnénk a kert végében! Egyébként is veszélyes dolog mert a sárkány nem szelídíthető! Látnod kellene milyen csúnyán meg égette Charliet Romániába egy két vadon élő példány!
-De... Nagy-Britanniában nincsenek vadon élő sárkányok... Ugye? -kérdezte Harry.
-Hogyne lennének! -mosolyodott el Ron. -De a Mágiaügyi Minisztérium épp eleget vesződik azzal, hogy titokban tartsa a létezésküket! Minden muglira aki sárkányt lát felejtés átkot kell szornunk!
-Akkor mi a csudára készül Hagrid? -kérdeztem a többiek csak fejüket rázták, hogy ők sem tudják.