Bombfire

11 - Safehouse

Ashley szemszöge

Követtem Bloutot lefele az emeletről. A nappaliban már ott voltak a többiek, vagy álltak, vagy a fotelokban ültek, mivel a kanapét elfoglalták a gyerekek.

- Javaslom, hogy vegyük igénybe a szobánk tágasságát - jegyezte meg suttogva Blout. A többiek egyetértően bólogattak, majd halkan elindultunk felfele a szobánkba.

- Tehát. Szükségünk lesz éjjeli őrökre, mert bár kint védenek minket, nem árt, ha itt bent is biztonságban vagyunk - magyarázta Ken.

- Én erre az estére vállalom - emelte fel a kezét Dame.

- Rendben, akkor ma este Hampton, bár úgy hiszem, hogy ma mind megvárjuk Gibbinst.

- Ha ma idehozzák - jegyezte meg Blout. Mindenki elképedve nézett rá, ő pedig úgy tett, mintha minden rendben van. - Emberek! Legyetek realisták, lehet, hogy megcsonkították, vagy megkínozták, esetleg eszméletlenre verték, vagy...

- Köszönjük Blout! - szakította félbe Madline, hál istennek, ugyanis Tammie szemében újra gyűlni kezdtek a könnyek.

- Menjünk le - javasolta Ken, miután visszaállt a légkör.

Végre órához jutottunk, így láttam, hogy már fél tizenkettőt mutatott az eszköz, amikor csippant kettőt az átkozott zár, és végre kinyílt a bejárati ajtó. Két fekete ruhás alak átkarolva támogatta be a szeme alatt lila fleknikkel, és befáslizott lábbal rendelkező Decket.

Tammie kifújta a levegőt, majd odafutott a barátjához, és óvatosan átölelte, miközben az öltönyösök elengedték. Deck átkarolta Tammie hátát, aztán súgott valamit a fülébe. Odavittük a kollégánkat a fotelhez, és beleültettük.

- Minden oké veled haver? - veregette meg a vállát Dame.

- Ja, azt hitték, hogy olyan aktakukac vagyok, mint amilyennek mutatom magam, de azért jól jött az a három év a légierőnél - veregette meg a mellkasát. Elmosolyodtam, miközben Tammie leült a fotel mellé a puha perzsaszőnyegre.

- És mi van a bokáddal? - kérdeztem.

- Semmiség. Azt mondták borogassam, mert kicsit be van dagadva, de én nem érzek semmit, csak annyit, hogy valami fagyasztja a lábam.

- Láttál valami fontosat? - kérdezte Blout fapofával, mint aki nem aggódik a barátja éppségével.

- Ha minden igaz, akkor találkoztam a főnökkel, de nem emlékszem, mert szerintem valamikor beverték a fejem, és kiesett - jelentőségteljesen körbepillantott, ezzel jelezve a többiek számára, hogy majd egy alkalmasabb pillanatban elmondja, hogy mi a helyzet.

🔥💥🔥

Másnap reggel, pénteken, a konyhában álltam, és kavargattam a kávém. Mellettem jobb oldalon állt Dame, aki fáradtan figyelte a gyerekeket a kanapén. Az elmúlt három hét elég sokunkat mellbe vágott. Dame elveszetette a gyerekei anyját, nekem teljesen felborult az életem. Az exemről kiderült, hogy egy pszichopata terrorista, a húgomról, hogy az Interpolnak dolgozoik, és mindezek után kaptam egy kinevezést is. A balomon Cody keverte a csészéjében lévő folyadékot. Rajta nem annyira látszódott a megviseltség, de éreztem, hogy neki sem telt eseménytelenül a hete, főleg miután kiszállították hozzá egy macskatetemet, ami ha minden igaz, a gyerekkori macskája volt.