13 - Fordulópont

29 3 0
                                    

Ashley szemszöge

Garry elhúzódott tőlem, majd mosolyogva az ajtótól is.

- Ez hiányzott - jegyezte meg, aztán kinyitotta a rozoga, fa keresetes ajtót, és maga után húzva levezetett a lépcsőn.

Rágtam a szám szélét, mert nem tudtam, hogy mit mondjak Darának, vagy Kennek, miért kell velem jönniük. Végül megoldottam a húgom problémáját. Bár valószínűleg nem a leginkább észszerűen.

- Dara. Gyere velem mosdóba, és tartsd a szoknyám!

Mindenki úgy nézett rám, mintha meg lennék őrülve, de ez ellen már úgyse tudtam volna mit tenni, így nem törődve a többiek furcsállásával, elindultam a vécére, magammal ráncigálva a húgom.

- Hülye vagy? Be se férünk - suttogta, miután becsukta az ajtót.

- Nem baj. Nem is akarok pisilni. A helyzet az, hogy azt akarja, hogy újrakezdjük, és ami még durvább, hogy felajánlotta, hogy én lehetek a Bombfire nagyasszonya.

- Szerintem vállad el! - lelkesült fel.

- Meg vagy veszve? Ha lebukok kinyír mindenkit, akit ismerek! Meg engem is. - tiltakoztam suttogva.

- Ez igaz, de mi hamarabb kinyírjuk őt.

- De be vannak biztosítva. WB őt bízta meg azzal, hogy legyen az utódja. Pedig WB nem is biztos, hogy létezik.

- Biztos, hogy nem létezik. Utánanéztetek, mi is. Ilyen monogrammal pedig bárki élhet a földön. De nincsen semmilyen nyom.

- Még egy árva ujjlenyomat sem volt azon a tetves macskán - jegyeztem meg halkan.

- Túl jól csinálják. De nincsen tökéletes bűntény. Egyszer a nyomukra akadunk, és akkor kipicsázzuk őket. HAHA! - nevetett fel. Felvont szemöldökkel néztem rá. - Nevess te is, aztán húzd le a klotyót! - utasított újra suttogva.

- Rendben. - hangosan felnevettem én is, aztán rácsaptam a gombra.

Dara kinyitotta az ajtót, aztán bevonult a szobájába. Én leültem Ken mellé az étkezőasztalhoz tartozó padra, mire Garry rosszallóan nézett rám. Megeresztettem felé egy biztató mosolyt. Zokniban volt, így nem bántott, amikor egy szempillantással később megéreztem a lábamon a simogató talpát. Kényszeredetten rávigyorogtam, de ő ebből csak a mosolyt vette észre, ahogy azt pontosan elterveztem.

Ken mellettem a jegyzettömbjét nyitotta meg a telefonján. Három szót írt csak.

Mi volt odafent?

Az ölembe csúsztattam a készüléket, és vakon gépelni kezdtem.

Újra a pasim akar lenni.

Na ne. Mit válaszoltál neki?

Azt, hogy meggondolom. Meg akartam veletek beszélni.

Jól tetted. Este visszamegyünk, és letárgyaljuk a többiekkel. Jelen esetben én is tanácstalan vagyok.

Nem nyugtatott meg Ken nézőpontja, de legalább nem kellett tovább beszélnünk a szituációról, mert anya a képembe nyomta a curry-babot. Kedvtelenül enni kezdtem, pedig semmi bajom vele, csak most nem kívántam semmit, mert a gyomromba egy golflabda se fért volna bele.

BombfireWhere stories live. Discover now