19 - Reggel

34 3 0
                                    

Cody szemszöge

Reggel Ashleyt átkarolva ébredtem fel. Hátát a mellkasomnak döntötte, lába kicsit fel volt húzva, így a feneke pont az ágyékomnak ért. Ahogy szabadon engedtem a fantáziám tudtam, hogy le kell álljak, mégha a testem mást akart. Ashley nyöszörgött, aztán megfordult, és a nyakamba fúrta a fejét. Ez sem könnyítette meg a helyzetem. Apró csókokat kezdtem el nyomni a halántékára. Minden egyes darabot megynújtottam, így a vége felé már el sem vettem a szám, csak ott tartottam a bőrére szorítva az ajkam.

Eszembe jutottak az éjszakánk emlékképei, amiktől elöntött a forróság. Még egyszer végig akartam csókolni Ashley egész testét, ahogy azt a zuhany alatt tettem. Egy idő után olyannyira forrt a levegő kettőnk között, hogy kénytelen voltam a csapot hidegebbre állítani. Még mindig éreztem, ahogy a kezem mentén ívbe hajlik Ashely háta, ahogy a lábát a derekamra kulcsolta, és ahogy édesen nyögdécselt. Sőt, egyszer még fel is sikoltott.

Tovább csókoltam a halántékát, igazából teljesen céltalanul, csak érezni akartam, hogy mellettem van. Nem mintha nem éreztem volna a pólomat szorongató kezét. Végignéztem Ashleyn. A melle még kint volt a takaróból, és alig takart valamit a rajta lévő pólóm. Nyeltem egyet, hogy leküzdjem a vágyat, és megcsókoljam ott, ahol nem kellene.

Keze a hátamon elengedte a pólóm, aztán az oldalam mentén végigvezette, és a nyakamba kapaszkodott.

- Jó reggelt - motyogta bele.

- Felébresztettelek? - kérdeztem kicsit sem sajnálkozva.

- Lehet - nevetett fel óvatosan.

- Bocs - akartam adni egy újabb csókot a halántékára, de elfordította az arcát, így egyenesen a szájára nyomtam, ami valljuk be még jobb volt, mint az eredeti tervem.

Ashley elmosolyodott, aztán óvatosan kinyitotta a száját, utat engedve ezzel a nyelvemnek. Egy pillanatig sem tétováztam. Benyúltam a túlméretezett póló alá, amit pizsama gyanánt adtam neki, végigsimítottam a hátán, és éreztem, ahogy forró bőre a kezem mentén libabőrösödik. Elégedetten vettem tudomásul a reakcióját, majd óvatosan lenyomtam a tenyeremre. Ashley megragadta a pólóm alját, felhúzta a nyakamig, egy pillanatra elvettem a szám, hogy le tudja venni, de utána rögtön visszanyomtam az ajkaira.

Elkezdtem húzni felfele az ő pólóját is, de amikor újabb csóközönbe kezdhettünk volna, két tenyerét a mellkasomra fektette.

- Cody, hétfő van - állított meg.

- És?

- Kilencre be kell mennünk - magyarázta.

- Dehogy megyek, ha itt vagy - ellenkezdtem teljesen jogosan.

- De azt nem teheted meg - simított végig a hasamon.

- Betelefonálok, és beteget jelentek. Jelentünk.

- Cody! - puszilta meg az arcom.

- Úgy nehezen hagyom abba, ha tök ellentétesen viselkedsz - tiltakoztam.

- Jó, akkor így mondom - kinyújtotta a két kezét az ágy két végébe, és amennyire tudott kigurult alólam. - Be kell mennünk dolgozni.

- Francba már - feküdtem be mellé. - Nem akarok.

- De az nem érdekel senkit. És én meg bemegyek, te pedig itthon fogsz rohadni. Nélkülem - állt fel az ágyból.

- Jó, várj, jövök - gurultam ki az ágy szélére. Elhúztam a tükrös tolóajtót, kikaptam az első inget, ami a kezembe kerül, majd a gombjaival kezdtem szórakozni.

BombfireDonde viven las historias. Descúbrelo ahora