Bombfire

18 - Night is still young

Ashley szemszöge

Cody kocsijának anyósülésén feszítettem az ibolya színű, csillogó, feszülős ruhámban, az első hivatalos randinkon. Láthatóan jó hatással volt kettőnk egyre javuló kapcsolata a többiekre. Már Codyt se fenyegette Madline vagy Ken annyiszor kirúgással, ahogy Cody sem fenyegetett minket, többieket ilyennel.

Hátra hajtottam a fejem, belesüppedve ezzel a fejtámlába. Gyönyörű Tesla volt, és csak úgy hasított volna az úton, ha nem lett volna akkora dugó. A karosszéria hó fehér volt, annyira, hogy nem mertem a gumiszőnyegről elvenni a lábam, meg úgy nagyon nyúlkálni sem mertem. Cody megérezhette, hogy feszengek, így az egyik kezét levette a kormánykerékről, majd a combomra tette tenyérrel felfele, ezzel jelezve, ragadjam meg. Óvatosan a kihűlt tenyerébe csúsztattam az enyém. Egy pillanatra felém fordította a fejét, halványan elmosolyodott, majd visszafordult az úthoz. Halkan ment a zene a telefonjáról, egészen addig, amíg meg nem hallott egy számomra is ismerős dallamot. Ekkor egy pillanatra elengedte a kezem, hangot adott a zenére, és most már jobban hallottam.

But I hear sounds in my mind
Brand new sounds in my mind
But honey I'll be seein' you, ever, I go
But honey I'll be seein' you down every road
I'm waiting for it, that green light, I want it

Elmosolyodtam, de valami nem stimmelt. Kissé gyorsabb tempóban, és a nyolcvanas évek diszkóbeat-je hallatszódott ki a számból. Kérdő tekintettel Codyra néztem.

- Remix - magyarázta -, szeretem a stílust, és szerintem ez feldobja.

- Egyetértek - bólintottam, aztán a dallamban elsüppedve hanyatt dőltem. Amikor éreztem, hogy vége lesz a számnak, kutyaképpel Cody felé fordultam, aki értette a célzást, és a kormánykeréken lévő vezérlővel visszatekerte.

A Temze partján, de még mindig a belváros kellős közepén autóztunk, amikor éles bal kanyart vett, aztán lazán begurult egy mélygarázsba rutinosan forgatta a kormányt, majd beállt a rendszámmal ellátott parkolóba. Széles volt, így nem kellett attól tartsak, hogy meghúzom az autót. Cody megkerülte az autót, és udvariasan kinyitotta nekem az ajtót. Biccentéssel köszöntem meg az előzékeny gesztust.

Bár nem volt nagy méretű, Cody elvette tőlem a táskám, segített felvenni a kabátom, majd terelni kezdett a lift felé. Kinyílt előttünk az ajtó, és elénk tárult a széles felvonó, amibe legalább húszan elfértünk volna kényelmesen. Intett, hogy lépjek be az aranyozott fülkébe, aztán ő is követett, és benyomta az ötödik  emelet gombját. Az ajtó becsukódott, és a szorosan mellettem álló Cody eddig bírta. Megragadott a derekamnál fogva, majd keményen megcsókolt. Nem volt ellenemre, és ahogy ezt érzékelte, egyre inkább tompított a vehemenciáján.

- Mindjárt felérünk - suttogta, és igaza volt, mert egy pillanattal később kinyílt a lift ajtaja. Egy rövidke folyosóra értünk, összesen két ajtó nyílt róla. Cody a távolabbi felé kezdett húzni, miközben a másik kinyílt. Egy fekete-fehér kockás, lenge sortot és halványrózsaszín topot viselő lány lépett ki az ajtón.

- Szia Cody! - köszönt éles, cincogó hangon. Tudtam, hogy csak elvékonyítja, annak idején én is csináltam ilyet. Aztán rám kapta a tekintetét, és legörbült a szája. Pontosan tudtam mit akar Codytól a reakciója alapján.

- Szia Miranda - biccentett oda Cody, miközben bedugta a kulcsát a zárba.

- Szia - intettem oda én is, bár inkább az udvariasság vezérelt, mint a barátkozás szándéka.

- Szia - lövellt felém egy gyilkos pillantást.

- Ő... Miranda, ő Ashley, Ashley, Miranda a szomszédom - mutatott be minket egymásnak Cody.