Bombfire

25 - Búcsú

Cody szemszöge

A beígért héten sikerült az összes bombát hatástalanítani, ami eléggé nagy csapásként hathatott a Bombfire-re, bár láthatóan visszavonultak. Leálltak a fenyegető levelekkel, és több bizarr csomag sem jött. Szerintem terveztek valamit, de nem akartam megosztani senkivel, főleg nem Ashleyvel, aki láthatóan megnyugodott.

Jót tett neki az az egy hét Dame srácaival, mondjuk én kifejezetten féltem a búcsútól, ő viszont simán vette az akadályt. Magához szorította a gyerekeket, aztán odaadta őket Dame-nek.

Két és fél hónap telt el azóta, teljes nyugalomban. Persze nem nálunk. Ashely laptoppal az ölében ébredt, és azzal együtt feküdt is le. Tudtam mivel foglalatoskodik, de fájt, hogy rám nem jut ideje.

Kiválasztottuk a meghívókat, aztán két hétre rá meg is érkeztek. Tökéletesek voltak.

- Ash, bébi ez egyel  több, mint ahány ember a listára van írva - számoltam össze a homlokom ráncolva. Ashley a   konyhában volt, éppen a tojásos nokedlit kevergette.

- Tudom, csak úgy  gondoltam, hogy egyet megrendelek magunknak, emlékbe - hebegte.

- Nem lesz már így is elég emlékünk? - álltam fel a kanapéról.

- De, de tudod milyen vagyok - nevetett fel feszülten.

- Naná - karoltam át hátulról. A homlokom a nyakába fúrtam. - Ez lesz életed legjobb emléke. 

- Remélem is - bújt  bele a karjaimba.

Este a kanapén ültünk, én lehalkítva néztem a tévét, ő a billentyűzetet püfölte. Megszólalt a telefon a falon, ami egyenesen a portára volt bekötve. Felálltam, és felvettem.

- Igen? -szóltam bele.

- Vannak itt vendégek, Mr. Cody - szólt bele az indiai portásunk, Aryan.

- Kik? - kérdeztem, mert tudtommal nem hívtunk senkit.

- Mr. Ken és Mr. Dame és azt mondani a többiek.

- Aha - értettem meg. - Küldje fel őket.

Öt perccel később dörömböltek az ajtónkon, mire kinyitottam. Ashley riadtan kapta felénk a fejét. Mertem állítani, hogy nem hallott semmit a beszélgetésünkből a portással.

- Hát ti? - kérdezte újra a laptopja felé fordulva.

- Tudod anyukám, jöttünk kirángatni ebből az állapotból. Emlékszel, hogy régen együtt röhögtünk a tévében a menyasszörnyeken? Most te vagy az - vágta le magát a kanapéra Madline.

- Nem is vagyok olyan - nyitott meg egy újabb lapot.

- De igen - ért oda hozzá Dara.

- Te mit keresel itt? Ki vigyáz a gyerekekre? - csodálkozott Ash.

- Felicity másodállásban daduskodik nálunk, nem mintha nem keresne eleget.

- Aha. Bocs, de a program töröl, mert nekem még egy csomó dolgom van esküvőszervező hiányában.

- Ráér a hétvége után. Van még két hónapod - akadékoskodott Madline.

- Egy hónapom és három hetem - javította ki Ashley én pedig a dátum hallatán automatikusan elmosolyodtam. Már csak emnyit kellett várnom, hogy elvehessem álmaim nőjét.

- Az két hónap. Na, tedd le azt a vackot, vagy kiveszem a kezedből! - fenyegette meg Dara.

- Majd lazítok hétvégén a lánybúcsún.