Elveszett virág (Befejezett)

💵Terv🔫

Shorter pov.
Először Wang Lung, aztán a többiek. Esélyes, hogy ez Yut Lung műve, de senki sem gyanakszik rá. Hála istennek. Linggel az ölemben néztük a tévét és mikor felmutatták az ő képét a fiam keserves sírásba kezdett.
- Mama... - édes istenem meddig megy még ez így? Hónapokig terveztünk, de sehová sem jutottunk el. Az egy hónap pedig hamarosan letelik és ha nem Wang Lung, hát valamelyik bátyja biztos férjhez adja. Nem tudom mit csináljunk.

Yut Lung pov.
Három kiiktatva, egy ártalmatlanítva. A többi még hátra van. Megállás nélkül csak az lebeg a szemem előtt, hogy hamarosan együtt lehetek a családommal. Vajon hiányzom még nekik? Okosan kell mozgatnom a szálakat. Magamtól nem tehetek semmit, csak manipulálhatok. Ezért állok most az egyik szenátor ajtaja előtt, kiöltözve mint egy ribanc. Bár nem tudom mit szégyellek ezen, hisz egykor tényleg az voltam. Az arcomat egy legyező mögé rejtettem és elváltoztattam a hangom. Utána már nem is figyelt az arcomra. Mielőtt azonban bárhova nyúlhatott volna, előrántottam egy pisztolyt. Nem fogom megcsalni Shortert. Jó nagyot nézett az automatám láttán. Gyűlöltem a fegyvert, még lőni se nagyon tudok, de most muszáj.
- Mit... Mit művelsz?
- Elfelejtette az arcomat? Pedig havonta volt az ügyfelem, szenátor úr.
- Te... Te... - azt hiszem most jutott el az agyáig, hogy ki vagyok.
- M... Mit akarsz?
- Vegyen el.
- Te... Tessék?
- Jól hallotta! Vegyen el! Aztán váljon el tőlem. Addig kell a férjemnek lennie, amíg lerendezem a dolgaim. Aztán elválok magától.
- Miért is tenném meg, amit kérsz?
- Kárpótlás. - mondtam mire értetlenül nézett rám.
- Ügyvédi szótár. Ez afféle visszafizetés. Amennyiben megteszi, amit kérek, visszakapja az aktákat és a két millió dollárt, amit elloptam. Továbbá titokban tartom, hogy maga mennyire bukik a kínai fiú babákra. Na, kell az üzlet vagy nem? - kérdeztem halálnyugodtan. Bólintott éa ekkor tudtam, hogy a tervem jó úton halad. Hamarosan együtt leszünk, Shorter, Ling.