Egy kurvának áll a világ

3.Részlet.

A kuncsaftok csak jöttek olyan volt ez a hónap mintha mindenki hozzám akart volna bejelentkezni. A naptáram csak úgy virított nevek számok és igényektől. Én meg nem győztem úgy alakítani, hogy legalább két szabad estém maradjon. Sok mindenkit visszautasítottam nem fértek bele már a rendszeres kuncsaftok közé. Így is nagy nehezen bevállaltam kettő új férfit is.

Lassan 3 hét telt el Áron kis estéje után. Hívást nem kaptam pedig a rendes telefonszámomat írtam fel neki. Nem volt a legbölcsebb ötlet de rendes volt velem így jobbnak láttam ha én is az vagyok vele. Furcsa az élet minden kis mozdulatban őt kerestem. Voltam másokkal is azóta de nem volt az az érzés mint nála. Nem feküdtünk le de mégis jól esett. Az első fontos dolog egy kurva életében.

"Soha ne legyél szerelmes."

Hogy miért? Minél több a kuncsaft annál több a tarifa. Ha csak egyre venném a fáradságot rám unna előbb vagy utóbb. Lássuk be minél többen vannak kevesebb az esély, hogy munka nélkül maradjak. Egy emberre pazarolva az időt a többiek számára még taszítóbb is lennék. Kristóf esete után meg főleg. Soha nem éreztem iránta semmit de rosszul esett, hogy nem fogadhatom már többet. De ha egy embernek ingyen adnám magam a többi követelőzhetne. Egyik kezembe sem jó beleharapni. Így hagyom, hogy minden a szokott módon történjen akkor nem kell egyiket sem harapdálni. Az meg hogy én mit érzek másodlagos.

A ma estém szabad így úgy döntök belevetem magam a kádba és ellazulok a hosszú hét után. Vasárnap este hét óra van. Ilyenkor nincsenek sokan akik hívnának mindenki a családdal van. Ahogy elmerülök a forró vízben érzem, hogy az izmaim elernyednek. Rágyújtok és hanyatt fekszel a nyakig érő habokban. Élvezem a csendet és, hogy egyedül vagyok. Nyugodtan elszívom a cigim és nem agyalok már semmin. A cigi elég a kezembe én pedig lassan elalszom.

Nagyot ugrok amikor megszólal a telefonom. Kimászok a kádból és belebújok a köntösömbe. Az íróasztalhoz sietek de nem a munkás telefonom csörög. Megtorpanok egy kicsit. Nem tudom hova tettem a rendes telefonom.Kimegyek a konyhában és rájövök, hogy a tabletem mellett hagytam a pulton amikor főztem. Ismeretlen szám. Rossz érzés kerít a hatalmába. Mégis felveszem. Lágy férfihang szól bele. Megnyugszom.

-Szia apa. - szólok bele nyugodtan.

Hosszabb beszélgetés után leteszem a telefont. A szüleim nem tudják. Ahogy a húgom sem. Annyit mondtam nekik, hogy Pesten kaptam egy munkát és ezért fel költözök. De mindig hívnak és nem ítélkeznek. Könyvelő voltam régen. Itthonról is nagyon jól végezhető munka. A házban is ez hiszik, hogy könyvelő vagyok. Biztos sejtik, hogy mást is csinálok, mert esténként eljárok. Ide férfit még nem hoztam. Viszont nem kérdeznek ha kell valami nekik megkeresnek. Én pedig segítek nekik. Emberszámba vesznek. Hetente a két szabad napomon a szomszéd néninek szoktam vásárolni. Mozgáskorlátozott ezért ha sok kaját csinálok akkor mindig viszek át neki is. Jól el vagyok én így magányosan.

Leszeretném tenni a telefont de meggondolom magam. A kis táskához sétálok és előveszem a névjegykártyát. Vajon fel hívjam? Nem, inkabb nem küldök neki egy sms-t. Nagy nehezen megfogalmazom.

Sms:    Helló kedves! Merre jársz?

Még kuncogok is egy sort még mielőtt elküldöm. El is gondolkodom rajta, hogy lehet nem jó ötlet. Végül elküldöm ledobom az ágyra a telefont és vissza megyek a fürdőbe. Engedek még meleg vizet. Amikor már venném le a köntösöm hallom a telefon csipogását. Megnézem és elfehéredek.

Áron Sms:   Nálad?

Ezt már egyáltalán nem tartom viccesnek. Elhatározom, hogy nem foglalkozok vele vissza fekszek a kádba és újra rá gyújtok.  Soha nem hoztam senkit ide. Áronnal is csak a hotelben találkoztam. Mégis megfordul a fejemben az ötlet. Megdörzsölöm az arcom majd nagyot szívok a cigibe. Nem ezt el kell engednem. A szabályoknak van értelme. Végül újra csipog a telefonom. Megmosakodok és leengedem a vizet. Megtörölközök és vissza bújok a köntösömbe. Bebújok az ágyba. Előveszem a telefont és megnézem az üzenetet.

Áron Sms:  Félsz megmutatni ki vagy?

Még a kérdés is sértő. Tudja hogy nem lehet. Nem közös ködhetük. Próbálom magam tartani és be is tartom.

Sms:  Vannak szabályok.

Előveszem a múltkori könyvet és folytatom ahol abbahagytam. Válasz órákig nem érkezik. El is engedem a dolgot és végül lefekszek aludni.

Másnap reggel...

Elkészítem a reggelim és a kávémat. Leülünk az asztalhoz és nekiállok átböngészi a gépemen a híreket. Eszembe jut, hogy  Áron újságot olvasott.

"Miért érdekel ez a pasi engem ennyire? Flóra felejtsd el!"

Nem megy. Hátradőlök és bele iszok a kávémba. Törökülésbe ülök. A hajam kiengedve és egy köntös van csak rajtam. Nem bírok magammal. Előveszem a telefon és írok egy ujjam üzenetet.

Sms:  4 óra körül megyek a Corvin felé nem ebédelünk együtt?

Miután elküldtem már meg is bántam. Befejezem a reggelit és felöltözök. Összeszedem magam és elindulok. Metrózok egy kicsit majd amikor leszállok rágyújtok. Ma szerencsére jó idő van. Meleg szél fúj. Egymás után járom be az üzleteket. Veszek egy új cipőt egy két bugyit meg zoknit. De ahogy sétálok meglátok az egyik kirakatban egy szép sötét zöld ruhát. Nem tudok ellenállni bemegyek és meg nézem.

Amikor felpróbálom Teljesen rám simul. A felső része elöl kulcsontóig ér viszont az egész háta nyitott a térdem fölé ér. Egyszerűen nincs szívem itt hagyni. Amikor kijövök meglátok egy pont hozzá illő bunda kabátot fehérben. Ezen már jobban elgondolkozok. Nem tudnám hova felvenni. Akkor is fel próbálom. Ahogy vonaglok a tükör előtt egy férfi alak jelenik meg mögöttem. Megtorpanok és azonnal megfordulok. Áron vigyorog felém. Erre nem számítottam.
Próbálom megilletődöttségemet leplezni de nem igazán megy. Megfogja a derekam és megfordít. Megigazítja a kabátot majd a hajamat kiengedi és lazán a bal vállamra dobja.

-Már csak két gyémánt fülbevaló hiányzik. - mondja és nyugtázza magában, hogy szépet alkotott. Kibújok a kabátból és visszateszem a fogasra. Összekötöm a hajam és felveszem a zöld ruhát. Elmegyek Áron mellet és a kaszához sétálok. Kifizetem a ruhát és felé fordulok.

-Ebédelünk akkor? - kérdezem röviden.

-Szép volt az a kabát miért nem vetted meg? - kérdez és mutat a szőrös fenevadra.

-Nem tudnám hova felvenni így felesleges. - válaszoltam feldúltan és kimegyek a boltból. Sétál utánam mint egy rossz férj. Megállok és szembefordulok vele. Ahogy megnézem jobban máshogy van öltözve mint szokott. Farmer nadrág van rajta szűk fazon és világos ing egy pulóverrel. A legnagyobb meglepetésemre bőrcipő de divatos fazon nem pedig az a díszes lakkos. A borotvával pedig még mindig hadilábon áll.

-Szóval tudok egy jó helyet. - zökkent ki a bámulásból. Odasétál hozzám elveszi a cipős és a ruhás táskámat és elindulunk. Ez a pasi teljesen kiakaszt. A parkolóig sétálunk a kocsinál beteszi hátra a táskákat és kinyitja az ajtót nekem. Nagy meglepetésemre Áron egész jól vezet. A bálnához megyünk. A teraszon ebédelünk tökéletes kilátással. Nem nagyon beszélgetünk. Engem jobban lefoglal az, hogy mennyire szép a Budai oldala Pestnek. Akkor jövök rá, hogy nem nagyon szoktam kimozdulni. Öt éve lakok Pesten de láthatóan nem ismerem a környéket. Áron töri meg a csendet...

-Tényleg nem mehetek fel hozzád? - kérdi nevetve. Én pedig összeráncolom a szemöldököm és grimaszolok. Tehát még mindig nem érti.

-Tényleg boncmester vagy? -terelni próbálok erre még hangosabban elkezd nevetni.

-Megnézted a kártyát? Igen az vagyok. Nemrég jöttem haza külföldről. - válaszolja és közben megtörli a száját a szalvétába. Újra csend telepszik ránk majd átvillan az agyamon egy gondolat...

-Tehát halottakkal dolgozol nem túl népszerű szakma. - közelebb hajolok hozzá és oda súgom neki.

-Akkor a hullákra gerjedsz? - ahogy kimondom Áron még jobban nevet és már mindenki minket néz de őt nem zavarja. Jó erre már nekem is megjön a jó kedvem. Amikor abba hagyja int a pincérnek. Kérünk még egy adag desszertet nekem pedig még egy kis bort. Nem szól semmit csak nézi ő is a panorámát. Ahogy elnézem sokkal jobban tetszik nekem mint eddig.

"És itt szegtem meg a második szabályt. Nem találkozunk kuncsaftokkal civilben."