Egy kurvának áll a világ

9.Részlet.

-Megvetni bárkit lehet. De mi üzletet kötöttünk és én állom a szavam. - vetem a szemére.

-Szóval én is csak egy leszek a János féle férgek között. - nem is tudom, hogy most ki vette meg kit. Ahogy látom az arcán az idegességet annál jobban állom a gyilkos tekintetét. Otthagy és elindul az üveg felé. Hátat fordít nekem. Lenézek a lábamra és nem tudom megállni.

-Gergőnek hívták. Fél évig voltunk jegyesek amikor elhagyott egy nálam kilenc évvel idősebb nőért. - mondom egyszerűen, ami tudom, hogy nem érdekli, de el kell mondom valakinek végre. Megfordul és rám néz. Összezavartam és látom rajta. Ücsörgök tovább és nézem a földet.

-Miután eljöttem Sopronból könyvelőként dolgoztam János cégénél. Itt ismertem meg, de nem lett azonnal a kuncsaftom. Rengeteget beszélgettem vele és találkozgattunk. - mondom a szavakat magam elé és már nem is figyelek arra, hogy esetleg Áront érdekli-e.

-János és köztem soha sem volt szex. A mai napig azért fizet nekem mert én könyvelek a cégének. Olyan vagyok mint ő. Egy titkárnő akit néha megdughatnak. - sírni tudnék ahogy kimondom és érzem ahogy Áron átölel. Szétteszem a lábam, hogy közelebb engedjem magamhoz és szorosabban ölelhessen.

-Számomra mindig is több leszel. Mint egy darab hús. - rám néz és a szemembe mondja, végül az ajkunk találkozik. Belekapaszkodok a nyakába és mélyebben csókolom. A nyelvünk egyszerre forog és simogat. Bele túrok a hajába és hátrahúzom fejét, végig puszilom harapdálom a nyakát. Majd elkezdem kigombolni az ingét. Nagy nehezen de összeszedi magát. Hátrál két lépést és megdörzsöli az arcát.

-Nem ezért hoztalak ide. - próbál tiltakozni és közben vissza gombolja az ingét.

-Akkor miért? - kérdezem és a vágyam dühbe vált.

-Beszélgetni szeretnék veled megismerni. - emeli meg a szemöldökét és széttárja a kezét. Hangosan felnevetek.

-Ez az jöhet a szöveg, hogy meleg vagy. - vonom meg a vállam és nevetek.

-Flóra én... - próbálja végig mondani de én félbe szakítom.

-Áron voltam már harmadik egy kapcsolatban. Rengeteg házas emberrel. Olyanokkal akik mocskosabbak mint amit el tudsz képzelni. Te pedig beszélgetni akarsz? - teszem fel a kérdést és közben kiveszem a fülbevalót és az íróasztalra teszem.

-Ajándék volt. - mondja és tudom, hogy most már szomorú. Bele túr a hajába és nekidől az asztalnak.

-Ahogy a bunda. A ruha és az összes cipő és táska. Meg a sminkek majd a pénz ami szintén csak ajándék egy olyannak mint nekem. Aki tesz érte, hogy mindent megkapjon. Kényeztessék. Viccek vagytok mind. - vetem a szemére és elsétálok mellette felveszem a cipőm és a kabátom.

-Akkor számomra a feleségem is csak egy kurva volt? - olyan kérdést intéz hozzám amire még én sem számítok. Megtorpanok és köpni nyelni nem tudok hirtelen. Megfordulok és látom, hogy zsebre rakott kézzel szúrós tekintettel figyel. Megszólalni sincs időm mert folytatja...

-Vettem neki egy hotelt az évfordulónkra. Azt a hotelt ahol te minden egyes szerdán megfordultál az évben. Hogy miért? Mert mindene meg volt és már unt mindent és ezt is fejemhez vágta úgy ahogy te. - egymás után tépkedjük a sebeinket. Ennek nem lesz jó vége.

-Összevesztünk beült a kocsiba azért mert én túlságosan is szerettem. De munkámat jobban és, hogy vicces legyen az egész. Terhes volt. - és most borult ki a bili teljesen. Áron mérges és szomorú. Nem tudok mit mondani pedig most annyira szeretnék csak egy vigasztaló szót is kinyögni.

-Egy három hónapos magzat várt egy fém tálban mikor felboncolták. Aki nem az én leendő gyerekem volt. Magamat okoltam addig, hogy én öltem meg, de nem. Amikor megláttam tudtam, hogy nem az enyém. - Áron megakad én pedig leveszem a kabátom és oda rohanok és átölelem. Ott álltunk ketten egymás karjaiban. Összetörten a véres sebeket nyalogatva. Nehéz súlyokat cipeltünk mind ketten és most itt voltunk, hogy letegyük megfáradtan.

-Gergő amikor elment azt mondta hogy soha nem leszek senkinek elég jó és én elhittem. Ide jöttem egyedül és hagytam, hogy elvigyen az aminek nem kellet volna soha. - szorosan ölel és tartjuk egymást.

-Szerettem őt. Mindent megtettem volna érte, hogy újra szeressen. Végül összecsomagoltam és elköltöztem. - folytatom és érzem, hogy enged az ölelésből. Rám néz és tudom, hogy ez most borzasztó mind a kettőnknek.

-Miért vagy itt? - kérdezi.

-Azért, hogy elmondjam, hogy abbahagyom. - válaszolom egyszerűen. Ahogy kimondom az ajkunk újra egymáshoz ér. Most ő az erőszakosabb és keményebben csókol. Megtart és lehúzza a cipzárt a ruhámon. Érzem a parfümjét megrészegít ez az illat. Elenged és végig csókolja a nyakam szívogat és harapdál. A térdem is beleremeg. Megfeszülök és tudom, hogy kapaszkodnom kell mert el fogok esni. Egymás szemébe nézünk és tudjuk, hogy mi jön. Nem vesződök az inggel egyrátással az összes gomb a földön landol. Áron felnevet én pedig kilépek a ruhából. Ledobja az inget és alaposan végigmér tudom, hogy tetszik neki. Nekem is tetszik amit látok. A világító zöld szemeket a kócos hajat és a meztelen felsőtestét. Őt akarom most és mindig. Újra egymást öleljük és simogatjuk. Ahogy végig simítok a hátán érzem a kidolgozott kemény hátát. Puszilgatom a nyakát egészen a válláig. Ő pedig csak a hátamat simogatja. Most már nem olyan heves mint az előbb. Abbahagytam a puszilgatást és ránézek.

-Áron baj van? - kérdezem és próbálom a tekintetét kifürkészni, hogy most mégis mi változott meg benne.

-Ne haragudj, de ez nekem még nem megy. Nagyon akarlak, de...- oda nyomom a számat az övéhez. Hallani sem akarom a mentegetőzés és a bocsánatkérést. Élvezni szeretném ezt a pillanatot úgy ahogy van. Nem kérem, hogy folytassa csak egyszerűen az asztalhoz sétálok és felveszem a dákot. Majd ránézek és mosolygok. Tudom, hogy ő más lesz mint a többi és ezt most mocskosul ki szeretném élvezni.

-Na játszunk végre egy rendeset? Ígérem most nem vágok fel. - nevetem el magam és látom, hogy neki is jobb kedve lesz.

-Nincs kedved előtte felöltözni? - jó alaposan végigmér és a harisnya taromon megáll egy percre és összeráncolja a szemöldökét.

-Mond csak Gergő látott már ebben a szettben? - még a kérdést sem értem grimaszolok zavaromban.

-Tudod Áron akkor még nagyon jó kislány voltam és nem hordtam ilyen drága holmit. Főleg nem neki. - össze pakolom a golyókat és érzem a leheletét a tarkómon. Összerezzenek és kiráz a hideg is.

-Akkor én egy mázlista vagyok úgy látszik. - bele súgja a fülembe én pedig nevetek. Ha kívánhatnék most azt kívánnám, hogy ennek az estének soha ne legyen vége...