Egy kurvának áll a világ

16.Részlet

A gardróbban pakolásztam amikor Áron elment. Nem firtattam hova próbáltam jó barátnő módjára viselkedni ha nevezhetem magam így. Amikor befejeztem a pakolást gondoltam körbe nézek a lakásban. Az emeleten két szoba volt egyik Áron hálószobája gardróbbal és egy saját fürdővel. A másik a vendégszoba volt szintén külön fürdőszobával. Ahogy elértem a lépcsőn a bejárati ajtóval találtam szembe magam. Jobb kéz felé volt a garázsba vezető ajtó mellette pedig a nappali. A lépcső alatt lehetett a konyha fél menni és Áron dolgozószobájába ahol a biliárd asztal volt. A konyhába belépve Ritát találtam aki egy tabletett böngészett az étkezőasztalnál. Próbáltam természetesen viselkedni de Rita rám emelte a tekintetét és kedvesen mosolygott.

-Éhes vagy? Áron reggel írt, hogy ma hazajövök és készítettem ebédet és vacsorát is. Spenótos csirkés tészta van. De ha nem szereted van itthon minden bármit elkészítek amit szeretnél. - Rita annyira lágyan beszélt, hogy úgy éreztem családi környezetbe kerültem.

-A spenótos tészta tökéletes. Viszont nem ennél velem ez olyan fura, hogy egyedül eszek. - zavarban voltam.

-Örömmel Áronnal is együtt szoktam amikor nem dolgozik. - Rita felállt megterítettük együtt az asztal majd szedtünk és csöndben elkezdtünk enni. Végül ő szakította meg a csendet.

-Hol ismerted meg Áront? - a kérdés egyszerű volt mégis égett az arcom a gondolattól. Hogy tudnám elmagyarázni, hogy pont végeztem egy kuncsafttal és hajnali öt órakor egy étteremben egyedül reggeliztünk? Kicsit sem fura igaz? Így hát egyszerűbbre fogtam a szót.

-Áron hoteljában volt találkozom egy régi ismerőssel és a bárban találkoztunk meghívott egy italra és beszélgetni kezdtünk. - félig meddig vetítés de egyszerűbb mint magyarázkodni.

-Említette, hogy könyvelőként kezdtél dolgozni Anna cégénél, hogy tetszik? - annyira kedves hozzám muszáj mosolyognom.

-Egész jó sok a munka kicsit el lett hanyagolva véleményem szerint Anna inkább azt gondolja túl alapos vagyok. - nevetek fel a gondolatra. Anna szereti a kemény munka túl alapos. Nevetséges mennyire gondatlanul és nyugodtan kezeli a helyzetet.

-Anna jó fej csajszi sokat jártak össze amikor még Éva élt és Pesten laktak. De aztán úgy alakult, hogy Áron külföldön kapott munkát majd Éva halála is nehéz volt. Viszont nagyon örülök, hogy végre Áron talált magának egy ilyen csinos lányt. - ahogy Rita beszél látom rajta, hogy ő bizony semmit nem tud a dolgokról amit mind végig a háttérben zajlottak. Kezdem összerakni a kirakóst.

-Rita Áron és Éva jártak haza amikor még külföldön laktak? - a kérdés egyszerű hiszen Éva terhes volt amikor meghalt és akkor még külföldön éltek.

-Igen sokszor úgy nagyjából egy hónapban kétszer. Mindig abban a hotelben szállt meg amit Áron neki vette. Imádta az a hotelt. Amikor Áron beleszólt a vezetésbe Péter úgy gondolta egyszerűbb ha eladja neki hiszen Éva mindene volt Áronnak... -Rita még folytatja de akkor esik le, hogy mit is mondott. Péter eladta Áronnak a hotelt. Ahol Éva mindig megszállt amikor hazajött. Másod tulajdonos? Kezd a kép tisztulni. Anna és az utálat. A gyerek aminek nem Áron az apja. A hotel és Péter és a titkos viszony. Ami tönkre tette Anna és Áron barátságát. Vajon Áron tudja? A hotelben a lopás Péter lenne? Uram isten cikáznak a gondolataim és kezdek egyre jobban összezavarodni. Nem kellet volna Áronnal soha találkoznom úgy érzem.

Amikor végeztünk az ebédel Rita és én közösen elmosogatunk beszélgetünk még teljesen normális nem ide tartozó témákról. Majd átsétáltam Áron dolgozó szobájába és töltöttem magamnak egy italt. Ahogy ott ácsorogtam a nagy szobában végig néztem a könyvespolcon csomó szépirodalmi kötet mind eredeti vagy első példányos. Gyönyörű gyűjtemény meg kell hagyni. Végül a biliárdasztal felé vettem az irányt. Felpakoltam a golyókat és elkezdtem egyedül játszani. Talán négy kört is lejátszottam amikor Áron jelent meg az ajtóban. Hosszasan figyelt. Majd elvette a másik dákot és segített letisztítani az asztalt. Néha egymásnak üköztük majd a dákok az asztalon landoltak mi pedig egymás szájában landoltunk. Faltuk egymást mint két mohó tinédzser. Végül felnevetünk és Áron töltött még két italt.

-Sok volt a munka? - kérdezem kajlán és felülök az asztalra miközben bele kortyolok az italba.

-Nem volt vészes. Egy nagy kutya elpatkolt és kellet egy szakszerű vizsgálta, hogy nem-e tették el láb alól szándékosan. - olyan egyszerűen mondja mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

-Neked ez nem fura dolog? Már mint, hogy halott emberekkel foglalkozol? - fintorgok egy kicsit és belegondolok, hogy Áron az egész testet ismeri kívülről belülről. A fantáziám elkezd felébredni és hullák már nem is olyan érdekesek. Áron hangos nevetése zökkent ki az ábrándozásból.

-Vicces sokan kérdezik ezt. Szerintem nem. Az egyetemen még ódzkodtam tőle de végül rájöttem, hogy felfogás kérdése. Bármilyen furán is hangzik, hogy halottakkal foglalkozom mégis jót teszek. Az embernek megnyugvást biztosít az, hogy tudja miben halt meg a szerette. Ugyanúgy mint amikor az orvos meg mondja mi a betegség és kezel vele. Megnyugszol mert tudod, hogy mi a baj. Persze ez nem ugyan olyan mert hát itt már a beteg halott. Én ahhoz tudnám hasonlítani még is. - nagyot kortyol az italából. Nem is olyan butaság amit mond így visszagondolva.

-Mikor Éva megtudta, hogy ez a foglalkozásod nem borult ki? - gonosz vagyok, hogy a sebeket tépkedem de tudnom kell az igazat.

-Te ki borultál? - olyan szemekkel néz rám és lágy a hangja, hogy elfolyok az asztalon.

-Az agyam ordított, hogy meneküljek én mégis maradtam és az öledbe másztam. Boncmester úr. Nem mintha nem gondolkodtam volna el érdekes dolgokon. - felnevetek ahogy vissza emlékszek a durvábbnál durvább gondolatokra.

-Én örülök, hogy bele másztál az ölembe ha ez megnyugtat. - annyira érzem, hogy őszinte és a szeretet árad belőle. Haragszok magamra mert kilóra megvett ez a pasi. Milliók ide vagy oda több mint egy kuncsaft. Már amikor megláttam az újsággal a kezében tudtam, hogy ő más és kell nekem. Áron közelebb jön és átkarolja a derekam. Én pedig átfonom a lábammal és közelebb húzom magamhoz. Érzem ahogy a feszültség mind kettőnket mardos. Szívesen nyalogatnám szívogatnám minden lágy részét ennek a kiváló hímnek. Áron pedig nem is kérdez rögtön a nyakamba harap szívogatja a fülcimpám én pedig hangosan nevetek. Intim pillanatok mégis tele vannak érzésekkel nem pedig monoton kielégítéssel. Gergővel sem volt soha ennyire jó mit most...

Három óra múlva Áron az ingét gombolja és teszi helyre a mandzsetta gombjait. Én pedig egy csipkés fekete bugyiban hozzá illő melltartóban és egy combfixben ácsorgok az ágynál. Két ruha között vacillálok és nem tudok dűlőre jutni. Áron kilép a gardróbból a nyakkendőjét köti amikor rám néz. Hatalmasat sóhajt.

-Soha nem fogom megszokni, hogy ennyire ízléses fehérnemű rejtesz a ruha alatt. - kis híján felfal a szemével én pedig mosolygok. Majd feladom és felveszem az ágyról a sötét zöld ruhát. Elkezdem kikapcsolni a melltartóm az ágyra dobom majd a bugyimat is mellé.

-Te meg mit művelsz? Attól mert nem tudod melyiket vedd fel még nem kell pucéran jönni. - ránézek és nem tudom visszafogni nevetést.

-Te buta ehhez a ruhához nem kell melltartó mert meg tart, a bugyim meg látszik alatta ha tanga van rajtam ha nem, így egyszerűbb ha egyik sincs rajtam. - Áron tátott szájjal áll előttem.

-Most te komolyan azt akarod mondani hogy úgy kell végig melletted lenne este, hogy egy harisnyán kívül nincs rajtad semmi? - hitetlenkedik és újra nevetnem kell az elképedt ábrázatán.

-Igen azt..

-Na nem! Nem lehetsz ennyire szemét, hogy kínozni akarsz egész este. - belebújik a ruhába figyelmen kívül hagyva Áront...