Egy kurvának áll a világ

6.Részlet.

A hét gyorsan eltelt Áron nem kereset és nekem is volt elég dolgom. Becsukom a bőröndöt és nyugtázom magamban, hogy kész vagyok elutazni. Az autó egy óra múlva érkezik. Egész héten olyan jó idő volt mintha jönne a tavasz de tudom, hogy ez hazugság. Megnézem a telefonokat és a munkást kikapcsolom. A rendeset pedig megnézem de semmi. Áron mintha köddé vált volna. Nyomja a csőröm nagyon is úgy, hogy írok egy üzenetet.

Sms: Szia Kedves! Elutazom a hétvégére. Remélem jól vagy. Puszi.

Nehezen de megírom a szavakat és elküldöm. Elindulok lefelé mindent ellenőrzök előtte, hogy bezártam. Beadom Kati néninek a kulcsokat és elindulok. Tamás már vár lent a kocsival. Csinos mint mindig. Hatalmas mosolyt intézek felé. Amikor odaérek átölelem és adok neki két nagy puszit.

-Mehetünk? - kérdezi viccesen. Bólintok elveszi a bőröndöt és beteszi hátra addig én pedig beülök. Hogy bosszantsam az anyósülésre ülök nem hátra majd bekötöm magam és ő is beszáll mellém. Megrázza a fejét és mérgelődik. Ahogy haladunk ki a városból már most élvezem ezt a hétvégét. Én és János régóta ismerjük egymást. Ő volt az első kuncsaftom. Valószínűleg ő is lesz az utolsó. A negyven év korkülönbség ide vagy oda nagyon szeretem őt.

"Hogy értsétek egy elvált hatvanhat éves férfiről beszélek. Nem is gondolnátok de rettentő jól tartja magát. Kivételesen milliárdos de ő nem az a fajta. Értékeli a velem töltött időt és tudom, hogy szeret engem. Nem szerelemmel! De tudom, hogy szeret."

-Hogy van a mi kis öregemberünk? - kérdezem viccesen. Tamás csak nevet és felhangosítja a rádiót. Imádok Jánosnál lenni. Ő volt az első akihez nem hotelben mentem, és tőle kaptam az első tömött borítékot is. Úgy bánik velem mint egy hercegnővel. Kényeztet és cipel mindenhova mutogat mint egy gyémántot. Ezért is kell egy egész hétvégére mennyek. Kerti parti lesz sok nagy fejessel és mutogatva leszek. Először kellemetlen volt. Végül hozzászoktam. Sok jó dolgot meglehet tudni a nagykutyától. Az út oda egy óra. Ahogy Tamás bekanyarodik a vaskapus házhoz. Már most kiugranék a kocsiból. Ahogy a házhoz érünk a bejáratnál már vár. Végignézve megint kitett magáért. Teljesen ősz hajat szépen elfésülve. A szakálla és szépen meg nyit mint mindig. A ruha meg magáért beszél. Golf cipő vászon nadrág és ing lazán hagyva hogy látsszon a mell szőre. Amikor kiszállok a kocsiból a nyakába ugrok. Megcsókol és pedig hagyom neki. Lágyan ringunk egymás ölében. Majd amikor elenged a fülembe súg...

-Hiányoztál Drágaság. - nyom egy puszit a fülem tövébe én pedig mosolygok mint aki megnyerte a lottót. János int Tamásnak a csomag miatt. Mi pedig bemegyünk a hatalmas tíz szobás mediterrán stílusú házba. Rögtön megkérdezi, hogy éhes vagyok-e? Hogy nem-e akarok lepihenni és még sorolhatnám. Mindenre rázom a fejem. Besétálunk a nappaliban és levetem magam a kanapéra. Ő is beül a szokott foteljába és rágyújt a pipájára. Mellette a kis asztalon a mai újsággal. Eszembe jut Áron. Nem válaszolt az üzenetre. Elhessegettem a gondolatot. Újra Jánoson a figyelmem aki az egészből semmit nem vesz észre. Bele merül a csupasz bokám látványába. Mosolygok majd felállok és beleülök az ölébe. Megsimogatom az arcát és adok egy puszit a homlokára. Majd a könyves polchoz sétálok és megnézem az új képeket az unokákról.

-Drágám hogy vannak a fiúk?Látom nőttek a gyereke is. - kérdezem kíváncsian.

-Dávid már megint új nőcskével parádézik. - zsörtölődik. János és a felesége harminc év házasság után váltak el. Három fiút hátrahagyva. Sokáig tartott míg meg szoktam a fiúkat. Minden egyes összejövetelen ők is és a feleségeik megjelennek. A lányok soha se néztek rám jó szemmel. Főleg, hogy a három fiúból kettő oda van értem kivétel Dávidot. Vele sem volt soha problémánk de vele inkább a könyvelésről és az irodai életről beszéltük. Nem akart soha lenyűgözni vagy mást...

-Flóra mi a helyzet Pesten? Sok a munka? - kérdezi felém fordulva.

-Kedden kaptam egy szép ajánlatot de visszautasítottam. Kristóf és köztünk vége Anna meg válni szeretne és közölte hogy szeret. Csak a szokásos. - vissza sétálok és leülök.

-Mennyi volt? - kérdezi nyersen.

-Tízmillió euróban. - nem nézek a szemébe. De tudom, hogy most mérges lesz.

-Az igen! Ki az a szerelmes aki ennyit ajánlott? - tudom, hogy tudni akar Áronról de most nem hagyom magam. Ránézek és csak mosolygok.

-Egy férfi akivel a hotel bárjában találkoztam. - rövidítem.

-Ez minden? - kérdez vissza közben előre hajol. Bólintok és szerencsére a szobalány lép be, mert kész az ebéd. Ki  megyünk a kertbe ebédelni.  A hangulat jobbra fordul ahogy az ebédnek neki esünk. Isteni sültek és köretek tömkelege várt ránk. Egy hadsereg is jóllakott volna ennyi ételtől. János néha túlzásba viszi ilyenkor. Ahogy eszünk beszélgetünk mesél a munkáról és a fiúkról meg, hogy az unokák már mire képesek. Nagyon szereti a fiúkat és az unokáit büszke nagypapa. Én sem maradok le el kell mesélem Kristóf történetét és, hogy Anna miért lett ilyen bolond. János és Anna ismerik egymást egy beszállító cégek dolgoztak néhány éve. De János mindig is az a típus volt aki szerete tudni a neveket és, hogy milyenek a kuncsaftjaim. Nekünk ez volt, a közös munka még én.

-Vettem neked holnapra egy új ruhát. Szeretném ha abba lennél. - mondja és lágyan megsimogatja a kézfejemet.

-Drágám annyi ruhám van nem kellet volna ezzel fáradni. - mondom neki és közben azért jól esik, hogy gondolt rám.

-Ne butáskodj! Te vagy az egyetlen még akit tudok kényeztetni. Majd ha lányok megnőnek majd őket is. De egyenlőre téged szeretnélek. - ahogy ki mondja eszembe jut Áron. Amikor a kabátot megvette ő is kényeztetni akar. Eltelik a nap. Én és János beülünk a szaunában. Kérdezget a szüleimről de nem tudok újat mondani húsvétkor voltam otthon utoljára. Próbál Áronról is beszélni de inkább elterelem a figyelmét azzal, hogy elkezdem simogatni. Veszi rögtön a lapot. Lágyan megcsókol és utasít, hogy menjünk zuhanyozni. A zuhany alatt folytatjuk amit elkezdtünk lágyan egymásba fonódunk. Elővesz egy szivacsot és elkezd mosni. Annyira jól esik, hogy foglalkozik velem. Kiveszem a kezéből és elkezdem a megtelt szivacsot kinyomni a nyakánál. Felnevet mert a meleg víz folyik le a hátán. Tudom, hogy ma külön fogunk aludni de nem bánom. Ingyen is bevállalnám ha Jánosról van szó.

Amikor végzünk felveszem a selyem köntöst amit kikészítettek nekem. Felcsavarom a törölközővel a hajam és a szobába sétálok. János követ egy szál törölközőben. Megállít és magához húz még csurom víz. Nevetek mint egy kislány mit akit lefröcsköltek. Szakálla karcolja a nyakam. A hajából pedig csöpög a víz. Majd elenged. Jó éjszakát kíván ad egy puszit és egyedül hagy. Kiveszem a táskámból a telefont de nincs üzenetem. Elszomorít egy kicsit. Elteszem magam holnapra inkább...