𝔸𝕕𝕛 𝕖𝕘𝕪 𝕠𝕜𝕠𝕥, 𝕙𝕠𝕘𝕪 𝕞𝕒𝕣𝕒𝕕𝕛𝕒𝕜 /𝑃.𝑀. 𝐹𝐹/

Part 5

-Hol jártál? - tette karba kezeit. Upsz. Hát ebből sem jövök ki jól.
-Öhm... Csak sétáltam egy kicsit. - mosolyogtam kínosan. Már amennyire az mosolynak volt mondható. Inkább vicsorgás.
-Aha. Értem. A szomszéd fiúval. Mily különös. - vágott gondolkodó arcot.
-Vele csak út közben találkoztam. - próbáltam menteni a menthetőt.
-Madi! Láttam amikor kifutottál hozzá a házból és együtt indultatok valahová. Ne nézz hülyének. Tudod hogy nekem bármit elmondhatsz. Mit csináltatok? - kérdezte nyugodt hangnemben. Fura, mert ha fiúkkal lógtam annak sosem örült.
-Ahj, rendben. Unatkozott ezért elhívott hogy menjek vele mert mutatni szeretne valamit. És csak annyi volt hogy elvitt a kedvenc helyére, amiről eddig csak én tudok. - fejeztem be a mondandómat egy hatalmas sóhajjal.
-Értem. Nem bánom, ha találkozgattok, de ez ne menjen majd rá a tanulásra meg semmire. - kezdte a hegyi beszédet. Ez hiányzott még.
-Dehát nyári szünet van.
-Akkor is. Tanulni mindig kell, hogy normális ember legyen belőled. - tette a vállamra a kezeit.
-Szerintem én eddig is normális voltam és leszek is, és nem a tanuláson múlik. - álltam fel majd felrohantam a szobámba. Annyira utálom ezeket a hegyi beszédeket, amikor nagyon bölcs akar lenni, de eszméletlen nagy hülyeséget mond. És csak felidegesít vele.
Magamra zártam az ajtót majd elkezdtem írni egy dalt. Igen, néha szoktam dalokat írni gitárra, de sosem próbáltam elénekelni őket. Talán nem is menne.

Szépen lassan az idő is eltelt. Gyorsan este lett, majd elmentem lefürdeni és elvégezni az esti rutinomat, majd bekapcsoltam a netflixen egy filmet és nézni kezdtem.
Hirtelen el kezdett rezegni a telefonom és világított. Payton videochatben hív. Így nem vehetem fel. A hajam mint a fészek, és alvós ruhában vagyok...
Megunta gondolom hogy nem veszem fel, majd elhallgatott a rezgés. Nem telt bele 20 mp megint hívott. Felvettem.
-Mit akarsz seggfejkém? - szóltam bele, de csak a plafon látszott nálam.
-Megbeszéltünk valamit. Nem hívsz seggfejnek. Amúgy megint unatkozok. Mit csinálsz? És miért nem látom a cuki pofid? - bombázott le kérdésekkel.
-Bocsánat. Én éppen netflixezek és azért nem látsz mert nemrég fürödtem és a hajam égnek áll és pizsiben vagyok. - hadartam el a telefonba.
-Lefogadom hogy még így is gyönyörű vagy. Khmmmm vagyis gondolom nem szörnyű, mutasd már. - hallatszott a hangján hogy zavarban van.
Hát végülis annyira tényleg nem gáz. Magamra fordítottam a kamerát majd intettem egyet.
-Mondtam én hogy nem vészes. Amúgy nem akarasz filmet nézni?
-Éppen azt csinálom, de már mondtam. - forgattam meg a szemeimet majd nevettem egyet.
-Nem úúúgy... Velem. Hogy idejössz és úgy.
-Nem megyek át hozzád Payton. - mosolyogtam. Igazából nem tudom ezen miért, csak úgy jött.
-Akkor megyek én hozzád. - villantott egy mosolyt, majd látszott rajta hogy milyen jót derül saját ötletén. Milyen jót fog majd az enyémen!?
-Hát ez offos. - nevettem. Talán túl gonosz vagyok de ez van.
-Nemár. - váltott át az arca jókedvűből szomorúra.
-De videochatben nézheted velem. - tettem fel a mutató ujjamat.
-Az úgy nem jó. Hogy nézne már ki ha egy telefont ölelgetnék?
-Mi? - vágtam értetlen fejet.
-Öhm semmi. - vakarta meg tarkóját zavarodottad.
-Ez kicsit sok mára. Azt hiszem én megyek. Jóéjt Madi. - majd letette. Meg se várta hogy elköszönjek. Na mindegy.
De ez tényleg fura volt. És sok mára.
Nem volt kedvem tovább nézni a filmet, ezért kikapcsoltam a gépet és eltettem, majd álomra hajtottam a fejemet.

Ééés megjöttem az új résszel. Kicsit rövid lett de a kövit próbálom hosszabbra írni.
Ha tetszik akkor dobj már kommentet légyszi köszi🖤❤️