𝔸𝕕𝕛 𝕖𝕘𝕪 𝕠𝕜𝕠𝕥, 𝕙𝕠𝕘𝕪 𝕞𝕒𝕣𝕒𝕕𝕛𝕒𝕜 /𝑃.𝑀. 𝐹𝐹/

Part 17.

Reggel valamiért nagyon jó kedvvel keltem ki a az ágyból.
Az első utam a fürdőbe vezetett, ahol arcot és fogat mostam, majd felöltöztem.
-Jó reggelt kicsim. - üdvözölt anya ahogy beléptem a konyhába.
-Jó reggelt. - ásítottam.
-Hoztam a boltból mézes reggelizőpelyhet, az a kedvenced. - rakta le elém a dobozt.
-Ohh köszönöm. - lepődtem meg. Nem szoktak hozzám ilyen kedvesek lenni. Na mindegy.
-Amúgy. A hugod honnan szerezte azt a rózsaszín rúzst? - nézett rám gyanúsan.
-Nem tudom.... Biztos az egyik barátnője adta neki. - rántottam meg a vállam majd a szekrényhez sétáltam hogy kivegyek a tálat.
-Aha. Milyen nagy véletlen hogy azt a rúzst én vettem neked 1 éve. Miért adtad neki? Nem való neki rúzs.
-Biztosan elcsórta amikor nem voltam bent. Észre sem vettem. Nem sminkeltem mostanában. - magyaráztam higgadtan. Ha most elmondtam volna neki, hogy igen én adtam Jessnek azt a rúzst akkor azt is el kellet volna mondanom hogy azért, hogy ne mondja el, hogy Paytonnal egy ágyban alszunk és hasonlók. De ezt nem tehettem mert anya tuti kiakadt volna ha meg tudja. Egyszer úgy is meg fogja tudni, de az nem most lesz, mert még együtt sem vagyunk Paytonnal.
-Értem. - fordult vissza a tűzhelyhez.
Én csak magamban elmondtam egy imát hogy nem feszegette tovább a témát és simán beette hogy Jess elcsórta a rúzsomat.
-A szomszéd fiú ma is átjön? - kérdezte higgadtan.
-Öhm. Nem tudom. - öntöttem ki egy adag müzlit a tálamba.
-Tegnap vacsoránál eléggé össze voltatok melegedve. - kezdte el megint a hegyi beszédet. Ilyenkor már tudom hogy az lesz.
-De anya állj már le.
-Láttam hogy nézett rád. És Saraht is lekoptatta egy két szóból. Pedig Sarah szép lány..
-Meg egy ribanc is.
-Madi ez nem szép dolog. Ilyet mondani róla. Családtag.-szidott le.
-És attól, hogy családtag, attól még nem lehet ribanc, vagy mi? - nevettem.
-Kurvára idegesítő az állandó nyihogása. Meg tudnám fujtani. - folytattam.
-Fejezd be. Ő sem mond ilyet rólad.
-De Paytonra simán rámászott. - vágtam rá egyből. De meg is bántam.
-És ez téged miért zavar? Azt hittem barátok vagytok. - gondolkodott el.
-Azok vagyunk. - fogtam a fejem.
-Akkor nem értelek.
-Mindegy is. - fogtam meg a tálam és felmentem.
Sok értesítésem jött, köztük Payton is írt.
Seggfej🍑:Jó reggelt cukorbogyó🥰átjössz?
Ahw cukorbogyó. Annyira cuki.
Me: jó reggelt🥰menjek?
Seggfej🍑:gyere. Már hiányzol.
Nem is kellett több, gyorsan megettem a müzlimet és rohantam át Paytonhoz.
-Hé, hova hova?- állított meg anya.
-Átugrok Paytonhoz.
-Oké, de ne legyél sokáig.
Pár percen belül már ott ültem az ölében és ölelgettem. Annyira hiányzott.
-Nem alszol ma nálam? - nézett a szemembe.
-Anya nem hiszem hogy engedné.
-Ahj. Akkor szökj meg este.
-És ha reggel gyorsabban kelnek nálam? Mit mondok hol voltam?
-Kiugrottál futni kicsit reggel? - javasolta.
-Nemrossz. Bár mondjuk tényleg kéne futnom néha mert dagadt vagyok.
-Naa, ezt fejezd be. Tökéletes alakod van. - nyomott egy puszit a számra.
-De akkor is. Nem ártana meg.
-Hát nem, de nem vagy dagadt, szóval ha nem futsz, az sem baj.
-Nézünk valamit? - kérdeztem.
-Mit szeretnél?
-Horror?
-Oké.
Bekapcsolta a gépet és elindított rajta valami durva horrort. Nagyon féltem, de a rondább részeknék hozzá bújtam.
Egész délután filmeztünk, meg néha lementünk enni mert egyedül voltunk.
Egészen estig elvoltunk, romantikáztunk elég gyarkan. Ez az érzés hiányzott.

Haliii
Bocsi hogy csak most hoztam, csak elég sok dolgom volt, neharii🥺❤️