𝔸𝕕𝕛 𝕖𝕘𝕪 𝕠𝕜𝕠𝕥, 𝕙𝕠𝕘𝕪 𝕞𝕒𝕣𝕒𝕕𝕛𝕒𝕜 /𝑃.𝑀. 𝐹𝐹/

Part 16.

Fent a szobámban csak voltunk. Jó volt a csend. Nem szóltunk egymáshoz, mégis tudtuk hogy mit érez a másik. A szeméből látszik.
Itt voltunk egymásnak.
Egy héttel ezelőtt még azt sem gondoltam volna hogy Payton Moormeier - el baráti kapcsolatba fogok kerülni. És most ez?! Nagy fordulatot vett az életem.
-A barátnőd mikor jön? - simogatta meg a kezemet.
-Jövő hétem. - sóhajtottam.
-Ki kéne találni valamit. Hogy meglepetés legyen neki, hogy itt vagy. - néztem rá.
-Hát amikor itt vagytok fent, mondod neki hogy csukja be a szemét és addig én feljövök az előre megbeszélt időpontban. És amikor kinyitja a szemét:voálá. Itt állok előtte. - rukkolt elő a nagy ötlettel. Ami öszintén szólva nem is volt rossz.
-Ez jó ötlet. Még átgondolom.
-Mit kell ezen átgondolni? Szerintem ez a legjobb. - rántotta meg a vállát.
-Ahj. Nem tudoom. - dőltem hanyadt az ágyon.
-Nyugi már cicus. Nem lesz gáz. - feküdt mellém. Cicus. Na jó ezen elmosolyodtam annyira aranyos.
-Mit mosolyogsz ennyire? - simogatta meg az arcomat.
-Cicus. - nevettem aranyosan.
-Tetszik?
-De még mennyire. - kócoltam össze a haját.
-Akkor ezentúl cicusnak foglak hívni. - adott egy puszit az arcomra.

Kb fél kilenc lehetett amikor anya feljött szólni hogy a vendégek mennek él és menjek le elköszönni. Nagyszerű.
-Hát akkor majd találkozunk. - ölelte meg anya Kylie nénit.
Láttam hogy Oliver kiszúr majd felém lépked. Miért nem kopik már le? Édes istenem.
-Madi, nagyon örülök hogy láthattam azt a formás kis... - a lépcső felé nézett majd elcsuklott a hangja.
-Örülök hogy találkoztunk. - intett majd a bejárati ajtó felé ment. Vajon mi lelte?
-Na ribikém. Majd talizunk. Vagy nem. Na puszika. - nyihogta Sarah azzal az idegesítő hangjával. Komolyan, ilyenkor szívesen megfujtanám egy kanál vízben.
-A második opciót választom khmmm. - köhintettem.
-Hogy micsoda? - fordult vissza.
-Akarom mondani remélem talizunk majd. - - mosolyogtam szarkasztikusan.
-Oksi.-majd kilépett az ajtón a többiekkel együtt.

-Hála a magasságosnak. - dőltem be Payton mellé az ágyba.
-Ennyire utálod őket? - nevetett.
-El sem tudod képzelni mennyire. Főleg Olivert. Egyszer tökön fogom rúgni. Bár most nem tudom mi lelte, illedelmesen köszönt el. Vagyis először nem. - gondolkodtam el.
-Hát, tudod ha valaki ökölbe szorított kézzel áll tőle pár méterre, és annak a valakinek a barátnőjét fűzi, akkor kétszer is meggondolja hogy mit mondjon. - mosolygott.
-Várj te... Akkor te miattad nézett a lépcső felé. - esett le hirtelen. A kis beszari.
-Hát cicus, nem hagyhattam hogy egyedül menj le, mert akkor Oliver megkörnyékez.
-Szeretlek. - borultam a nyakába. Igazából csak jól esett.
-Én is téged cicus.

Még pár órát beszélgettünk majd elköszöntünk egymástól mert Paytonnak haza kellett mennie.
-Majd írok vagy hívlak. Reggel átjövök ha szeretnéd. - nyomott egy puszit a számra.
-Mindenképp. - viszonoztam.

Miután elment, lezuhanyoztam majd az esti rutinok után bevetettem magamat az ágyba.
A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben. Úgy mindenről.
Az idegesítő nagynénim és a sarjai látógatóban voltak. Utálom őket mert nagyképűek. Olivert sikeresen kikffoltam. Vagyis nem én, hanem Payton. Sarahnak nem sikerült Paytonhoz közelebb kerülnie. De miért is nem? Hiszen szép.
Payton nem olyan srác, mint amilyennek elképzeltem pár hónappal ezelőtt. Amikor Avery mesélt róla meg képeket mutogatott, nem ilyennek tűnt. Sokkal inkább csajozós pávagyereknek. Azt hittem bunkó lesz és flegma.
Tényleg nem gondoltam volna hogy ilyen közel fogunk majd állni egymáshoz. Szeretem őt. De miért pont őt? Ő egy celeb. Bármikor leválthat másik lányra aki szebb és jobb nálam.

Ilyen és ehez hasonló gondolatokkal aludtam el éjszaka.

Na haliii
Tudom régen volt rész, bocsika csak sok dolgom volt. Megpróbálok sűrűbben hozni részt.
Ha tetszik ⭐ vagy 💬