5. Fejezet

124 14 2
                                    

Visszafelé haladtak, és Göthe azon töprengett, hogy kinek adta fel Tina levelet, de nem kérdezte.
Közeledett az ebédidő, így Göthe és Jacob neki álltak ebédet készíteni. Mikor végeztek Göthe felment a lányok szobájába, és bekopogott az ajtón. Nagini kinyitotta, ő pedig szólt neki, hogy kész az ebéd. Ezután az alagsorba ment, hogy megkeresse Tinát.

-Tina. -mondta, mikor megérkezett.

Tina felnézett.

-Én vagyok. Ebédidő van. Jössz? -kérdezte.

Tina bólintott, felállt, majd követte kifelé az alagsorból, és helyett foglaltak az asztalnál. Az ebéd végeztével Tina ismét eltűnt, Göthe pedig visszatért az alagsori irodájába. Ott maradt, egészen addig, amíg el nem jött az idő, hogy megetesse az állatait.
Felnézett, Tina a szokásos helyén volt. Elindult a lépcsőn, a lány felé. Tina rápillantot, ahogy közeledett hozzá. Göthe habozott. Nem tudta, hogy szívesen látja-e. A lány kis mosolyt adott felé. Viszonozta, és leült.

-Nem tudtam, hogy szeretnéd-e ha ide jövök. -ismerte el Göthe. -Olyan gyorsan eltűntél, hogy nem voltam benne biztos, hogy társaságra vágysz.

-Örülök, hogy ide jöttél. -mondta Tina. -Téged mindig szívesen látlak.

Göthe úgy érezte, hogy a füle rózsaszínűre színeződik, és kerülte a nő tekintetét. Néhány percig csendben ültek, és Göthe nem tudta, hogy kínos-e ez vagy sem.

-Miért jöttél ide újra? -kérdezte Göthe.

Tina vállat vont.

-Szeretek itt lenni. Csendes, és elszigetelt. -mondta Tina.

-Szóval egyedül akartál lenni? -kérdezte.

-Nem igazán. Mondtam, hogy örülök neki, hogy itt vagy.

-Igen.

-Miért jöttél ide? -kérdezte Tina.

-Magányosan nézel ki, és nem akartam, hogy visszanyúlj a depressziós gondolataidba. Arra gondoltam, hogy ha van kedved segíthetnél az állataim gondozásában.

Tina mosolyogott.

-Szívesen segítek.

-Ezt jó hallani. -mondta Göthe.

Felállatak és elmentek az alagsor többi részébe. Göthe megmutatta neki, hogy melyik lény mit eszik, és mennyit. Házról házra, mentek gondozni őket. Tina eleinte tétovázott, de Göthe bíztatóan megfogta a kezét. Gyorsan megszerezte az állatok bizalmát, és képes volt őket gondozni.

-Köszönöm, hogy segítettél, nekem. -mondta Göthe.

-Köszönöm, hogy segítettél, segíteni. -mondta Tina.

Göthe ránézett. Meg akarta ölelni, de nem tudta, hogyan.

-Örömömre volt.

Nézte Tina haját, és hallotta, hogy valaki közeledik feléjük. Megfordult és Buntyt pillantotta meg.

-Hagyta, hogy Miss Goldstein gondozza az állatait? -kérdezte, kissé vádló hangon.

-Szüksége van valami tenni valóra, és már segített nekem korábban. -mondta Göthe.

-Még a cóju közelebbé is engedte. -mutatott rá az állatra. -Nekem meg tiltotta, hogy odamenjek.

-Tina ott volt, mikor megmentettem, és egyszer a bőröndbe is segített visszahozni.

Bunty a homlokát ráncolta.

-Akkor én miért nem láthatom? -kérdezte.

-Mert nem ismer téged, és még mindig ideges.

*

Vacsora után, Göthe és Jacob a konyhában maradtak, hogy takarítsanak.

-Hogy vagy, Jacob? -kérdezte Göthe, miközben az edényeket törögette.

Jacob kissé felsóhajtott.

-Jól. Queenie nélkül nehéz, de már hozzászoktam. -mondta.

-Legalább te bevallod. -mondta Göthe. -Tina csak ül az alagsorban, és elrohan ha Queenieről próbálok vele beszélni. Kicsit nyitott, de nem igazán beszél róla.

-Queenie azt mondta, hogy nem igazán szeret beszélni az érzéseiről, különösen akkor amikor ideges. Nem szereti, ha gyengének tekintik.

-Tudom. Azt akarja, hogy képes legyen kezelni a dolgokat. Fél attól, hogy gyengének nézik, ezért nem sír, és nem fejezi ki az érzéseit, mert szerinte gyengeségnek számít. De ez nem egészséges. -mondta.

Jacob sóhajtott.

-Nagyon hiányzik Queenie.

-Sajnálom. Tudom, hogy nem érzem mit érez, de sajnálom.

Jacob letette az edényt amit mosott, és komolyan nézett Göthére.

-Göthe, te mit éreznél, ha Tina csatlakozott volna Grindelwaldhoz? -kérdezte.

-Mi? Én... Nem tudom.

-Gondolj csak bele. -ragaszkodott hozzá Jacob. -Hogy éreznéd magad?

Göthe habozott. Hogy érezném magam? Megpróbálta elképzelni milyen lenne az élete, ha Tina átállt volna Grindelwaldhoz. Elképzelte ahogy Tina átlép a kék lángokon. Borzalmas volt. Kissé megborzongott.

-Azt hiszem, szörnyű lenne. -mondta Göthe.

-Képzeld el, hogy a te kedvedért csatlakozott volna hozzá.

Göthe megpróbálta, de a gondolat rosszabb volt, mint az előző. Szellemileg nem tudta elképzelni, hogy Tina csatlakozna hozzá, hogy együtt lehessenek. Megrázta a fejét, szemében könnyek voltak.

-Én... Nem akarom.... Nem tudom.

-Most már érted, hogy érzem magam. -mondta Jacob.

*

Aznap este Göthe az ágyában feküdt. Folyamatosan forgolodott, nem tudott aludni. A kép, hogy Tina átmegy a kék lángokon, és csatlakozik Grindelwaldhoz, nem hagyta nyugton.

Ezt élik át mind hárman? Egyikük sem képes aludni? Mindannyiukat kísérti az emlék, hogy elveszítik Queeniet vagy Credencet? -gondolta.

Biztonságban a karodbanWhere stories live. Discover now