Biztonságban a karodban

36. Fejezet

Tina le-föl sétált a szobában. Végül megállt a tükör előtt.

Gyönyörű... -gondolta. -Göthe mindig gyönyörűnek hív, de még mindig nem tudom elhinni, hogy miért. Talán egyszer elhiszem.

Leült az ágyra, és elmeredt a gondolataiban. A kék ruha volt rajta, amit Göthe vásárolt neki. Ironikusnak találta, hogy a ruhát Tolliver-rel való vacsorára kapta, de a Göthével való esküvőjén lesz rajta.

Nem tudom elhinni, hogy összeházasodunk. Néhány perc múlva, Göthe és én házasok leszünk.

Tina felállt és megfésülte a haját. Haja egyszerű, de gyönyörű volt. Nagini szépen megcsinálta. Nyakán ott volt a nyaklánc, amit Göthe adott neki. Amióta megkapta minden egyes nap viselte.
Tina felugrott mikor kinyílt az ajtó. Nagini lépett be.

-Jól vagy? -kérdezte Nagini nevetve.

-Én... Nem tudom. -mondta Tina.

-Csak ideges vagy.

-Inkább rémült. -ismerte be Tina. -Nem tudom, hogy készen állok-e erre. Nem tudom, hogy valaha is készen állnék rá.

Nagini közelebb lépett hozzá, és óvatosan igazgatni kezdte a ruháját.

-Mindig azt hittem, hogy Queenie lesz az első aki férjhez megy. -folytatta Tina. -Mindig őt nézték a fiúk. Őszinte leszek, sose gondoltam azt, hogy egyszer megházasodok. Csak a munkára koncentráltam. Nem volt időm a fiúkra.

-Tolliverrel randiztál. -mondta Nagini.

-Göthe miatt. Amikor Göthével találkoztam akkor megváltozott az életem. Ő volt az első ember, akihez erős érzelmeim voltak, csak nem tudtam, hogy mik azok. Sírtam amikor elhagyta New York-ot. Mikor azt hittem, hogy összeházasodik valakivel, annyira ideges voltam, és el akartam felejteni. Ezért kezdtem el randevúzni Tolliverrel. Arra gondoltam, hogy ha találok valakit, aki nem olyan, mint Göthe, akkor elfeljtem. De nem működött. -visszafordult a tükörhöz. -Mi van ha hibát követek el?

-Szerinted hibázol? -kérdezte Nagini, és vissza fordította a lányt.

Tina habozott, majd megrázta a fejét. Nem, nem. Őszintén szólva soha senki másnál nem érezte magát ilyen jól.

-Így jobb. Most menjünk! -mondta Nagini.

Tina mély lélegzetet vett, hogy megnyugtassa magát, majd követte Naginit. Nagini a templomhoz vezette, majd helyett foglalt a padon.
Göthe a templom elején állt. Szürke öltönyt viselte, és Tinára nézett. Kissé félénk arckifejezéssel, de magabiztos testtartással.
Tina elindult a folyosón, egy örökké valóságnak tűnt, mire Göthéhez ért. Mellé állt, és egymásra nézték. Göthe óvatosan megszorította a kezét, mondván, hogy minden rendben van. A miniszter beszédett mondott, majd megkérdezte:

-Te, Gotheius Salmander, feleségednek akarod-e tudni Porpentina Goldsteint?

Göthe Tina szemébe nézett ahogy beszélt. A tekintetében lévő szeretet Tinát sírva fakkasztotta.

-Igen. -mondta.

-És te, Porpentina Goldsteint, férjhez akarsz menni hozzá?

Tina próbálta egy pillanatra abba hagyni a sírást. Mély lélegzetett vett, tudta, hogy a következő szavak megváltoztatják az életet.

-Igen.

-Mostantól férj és feleség vagytok. Megcsókolhatja a menyasszonyt.

Göthe közelebb húzta Tinát, és óvatosan megcsókolta. Tinának könnyek folytak le az arcán. Göthe ujjával letörölte őket.

-Szeretlek, Tina! -mondta.

-Én is szeretlek!

Az esküvő után mindenki Theseus házába ment. Mivel az nagyobb volt, mint Göthe háza, ezért felajánlotta, hogy ott vacsorázzanak.
Mindenki vidáman beszélgetett az asztalnál. Elfelejtve az élet összes problémáját. Amikor a vacsora végett ért, mindenki gratulált az ifjú párnak.
Dumbledore volt az első, aki odament hozzájuk.

-Nos, gratulálok Göthe! -mondta. -Mindig tudtam, hogy egy nap megtalálod az igazit. Tina nagyon szerencsés vagy. Göthe mindig is az egyik legjobb diákom volt, még annak ellenére is, hogy engedetlen volt.

-Köszönöm, Dumbledore. -mondta.

-Bárcsak maradhatnék, de vissza kell mennem a Roxfortba. El kell intéznem egy pár dolgot.

-A dolgok...? -kérdezte Tina.

-Grindelwaldról van szó, igen. -fejezte be Dumbledore. -Vannak olyan dolgok amiket el kell intéznem, mielőtt ellene lépünk. Sajnos nehezebben megy, mint reméltem. Még egyszer, gratulálok nektek. -köszönt el.

Göthe szülei voltak a következők, akik odaléptek hozzájuk.

-Goethius, azt kell mondanom meglepett, hogy megházasodsz. Sose gondoltam volna, hogy ez megtörténik, vagy ha mégis akkor csak a bátyád után. -mondta George.

-Soha sem gondoltál rám apa. -mondta Göthe. -Csak Theseusra.

-Ez nem igaz. -tiltakozott az apja. -Különben is, gratulálok!

Helena tett egy lépést előre.

-Sosem álltunk valami közel egymáshoz Göthe. -mondta. -De remélem tudod, hogy szeretlek.

Göthe bólintott és átölelte az anyját.

-Nagyon örülök nektek. -folytatta. -Nagyon nyilvánvaló, hogy szeretitek egymást, és remélem, hogy boldogok lesztek együtt.

-Köszönöm anya. -mondta Göthe halkan.

Helena most Tina felé fordult.

-Remélem, hogy jobban megismerjük egymást.

-Ahogy én is. -mosolyodott el Tina.

Miután szülei távoztak, Göthe Tinához fordult.

-Anyám kezd megkedvelni téged. -mondta Göthe. -Apámban nem vagyok biztos.

-Nem számít mit gondol rólam. -mondta Tina, kissé nevetve. -Tudom, hogy szeretsz, és csak ez számít.

Bunty és Andrew is odajött gratulálni nekik, majd Theseus és átölelte testvérét. Tina próbálta elrejteni a nevetését.

-Mi az? -kérdezte Göthe.

-Emlékszem az első dologra, amit a testvéredről mondtál.

-És mi volt az? -kérdezte Theseus.

-Azt mondta, hogy ölelős vagy. -mondta Tina.

-Hát, igen. -vont vállát Theseus.

Jacob és Nagini közeledett hozzájuk.

-Menjünk haza. -mondta Göthe.

Göthe felrohant a vendég szobába, összeszedte néhány dolgát, majd elindultak. Egy sikátorba betérve Göthe házához hopponáltak.

A házunk. Gondolta Tina, mikor Göthe kinyitotta az ajtót.
Beérve letették a kabátjukat, Göthe pedig Tinához fordult, és megcsókolta.

-Szeretlek, Göthe! -mondta Tina, mikor szétváltak.

Göthe boldog arckifejezéssel nézett rá, majd elsimitotta a haját.

-Én is szeretlek, Tina Salmander!

Tina érezte, ahogy megremeg a háta.

Tina Salmander. Most már ez a nevem.

Rámosolygott Göthére, aki viszonozta a mosolyt, majd megcsókolta. Tina karjait Göthe nyaka köré fonta, és érezte, hogy Göthe közelebb húzza, elmélyítve a csókot.

Most már a férjem. Most már mindig együtt leszünk.