35. Fejezet

107 14 0
                                    

Göthe és Tina karácsony után elmondták Bunty-nak, hogy összeházasodnak. Gratulált nekik, és elmondta, hogy ott lesznek Andrew-val. Másnap a Roxfortba is elmentek, hogy bejelentések a hírt Dumbledore-nak. Ma azt tervezték, hogy Theseust látogatják meg. Göthe írt neki egy levelet, és meg is érkezett a válasz, mi szerint szívesen látja őket.
Már ideje volt, hogy elinduljanak, de Tina sehol sem volt. Göthe lement az alagsorba, de ott se találta. Az egyetlen hely ahol még nem nézte meg, az a szobája volt. Éppen elindult a lépcsőn, mikor Nagini jött ki a szobából.

-Nagini, Tina a szobájában van? -kérdezte Göthe.

-Igen, ezért indultam hozzád. Sír. Azt hiszem, hogy szüksége van rád.

-Ó, köszönöm.

Göthe az ajtóhoz lépett, és finoman megkopogtatta. Nem kapott választ. Óvatosan benyitott hozzá. Tina az ágyán feküdt, arcát a párnájába temette, és sírt.

-Tina?

Becsukta az ajtót maga mögött, és odament hozzá. Kezét a hátán nyugtatta, és óvatosan simogatta.

-Shhh, Tina, minden rendben. -nyugtatta.

Néhány percig így voltak, aztán Tina felült, és letörölte a könnyeit.

-Tina, mi történt? Mi a baj? -kérdezte Göthe.

-Én... Csak rájöttem valamire. -mondta Tina.

-Mire?

-Hogy néhány nap múlva összeházasodunk.

-És ez baj? -kérdezte gyorsan Göthe. -Nem akarsz a feleségem lenni?

-Göthe, nem, nem. Ez nem igaz. A feleséged akarok lenni. Csak... Rájöttem...

Tina nem folytatta. Kezével a gyűrűt csavarta az ujján. Göthe figyelte. Tina kihúzta a fiókot, elővett egy képet, és Göthének adta.
Queenie volt rajta. Ez egy régi kép volt. Ártatlan pillanatása ellensúlyozta, szemtelen csillogását a szemében. Mosolygott.
Göthe Tinára pillantott.

-Csak azt szeretném, ha itt lenne. -mondta Tina. -Nagyon hiányzik. Nem csak a testvérem volt, hanem az egyetlen barátom. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer megházasodunk, de ha mégis, akkor ő lett volna az első, akiről feltételeztem.

-Tudom. -mondta Göthe. -Tudom.

Visszaadta a képet Tinának. A lány visszatette a fiókba, majd Göthe felé hajolt, aki a karjaiba zárta. Göthe megdöbbent, amikor nevetett.

-Mi az? -kérdezte.

-Még mindig nem tudom elhinni, hogy összeházasodunk. -mondta mosollyal az arcán.

-Igen. -mondta Göthe. -Ez tényleg meglepő, de mégis igaz. -volt egy kis szünet. -Azt hiszem, hogy mennünk kellene, Theseus vár ránk.

-Igaz. -mondta Tina majd felállt, és a tükörbe nézett. -Egy roncs vagyok.

-Nagyon szép roncs. -mosolygott Göthe.

Tina ránézett, kissé elpirult.

-Mindjárt jövök, megmossom az arcom. -mondta. -És a hajammal is kellene kezdenem valamit.

Göthe mellé állt.

-Egy kicsit hosszú. -mondta Tina. -Sose tudtam, hogy a vége göndör. Ó, az ég szerelmére! -mondta majd egy csókot nyomott Göthe arcára. -Várj egy pillanatot.

-Rendben.

Tina kihúzta a fiókot, elővette a pálcáját, és megcsinálta a frizuráját.

-Ez elég jó. -döntött, majd felvette a nyakláncát. -Mehetünk.

Biztonságban a karodbanWhere stories live. Discover now