Mazdát másnap is eléggé le lombozódott kedvébe találtam. A sebeit nagy nehezen egyedül ellátta.
Én: -Jól vagy? -Aggódom érted.
Mazda: -Jól, persze.
Az egyik kezével épp a vállát fogta. Az arc kifejezése mindent elárult olyan volt, mint a nyitott könyv. Mindkét kezemet a fájlalt karjára tettem, utána adtam egy gyógypuszit rá.
Én: -Nem tudok valamiben segíteni?
Mazda: -Nem hiszem, hogy tudsz...
Mazda kis mérlegelés után megkérdezett: -Na és te? -Jól vagy?
Én: -Az a víz rohadt nehéz volt, de jól vagyok már. -A hátam és a derekam sem fáj már. -De te sokkal több sebet kaptál, mint én. -Ne miattam aggódj, hanem magad miatt.
Mazda: -Chh... -Hogyan lehetnék én a te védelmeződ, hogyha nem tudlak megvédeni?
Én: -Mazda... én...
Mazda: -Nem is értem miért pont engem jelöltek ki erre a feladatra. -Nem vagyok én erre jó... -Dongót jelölték volna ki, akkor teljesen máshogy állna szénánk.
Én: -MAZDA!
Mazda csöndbe maradt.
Én: -Befejeznéd végre!? -Gondolj bele! -Túl éltük az álcák fővezérnek a támadásait! -Hány transzformátor tudna ezzel dicsekedni? -Az eszed és a technikád mentett meg minket! -Azért téged választottak ki erre a feladatra, mert okos vagy, felnőtt ként viselkedsz és előre megfontoltan gondolkodsz! -Dongóról ezt nem lehet elmondani. -Mit ér az erő, ész nélkül?
Mazda: -De hát látod... -Megatron csak eljátszadozott velünk.
Én: -Mert Megatron nem a saját súlycsoportjával kezdett ki. -Mégis mi volt Megamajom a háború előtt?
Mazda: -Nagy aréna harcos volt.
Én: -Akkor meg mit akarsz? -Sok évnyi tapasztalata van a harc terén. -Egy nap hiszem, hogy le fogjuk győzni őt. -De még nem jött el az a nap.
Mazda: -Ilyenkor érdekes látni téged. -Ezt az oldaladat.
Én: -Miért?
Mazda: -Mert úgy viselkedsz, mint egy vezér.
Én: -Azért, mert lelket öntöttem beléd?
Mazda: -Érvelsz, jól használod a szavakat. -És igen. -Minden katonának fontos a bíztatás.
Kezébe vett és megölelt.
Én: -Mennyük nézzük meg a javítási munkálatokat.
Mazda: -Nem lehet.
Én: -Nincsenek itt álcák. -Megatron úgyis azt mondta, hogy egy nap ismét visszajön. -Még nincs itt az a nap.
Mazda: -Rendben.
Sóhajtott egyet, majd alakot váltott és ki mentünk a víztoronyhoz.
Rengeteg munkagépek voltak, hogy helyre állítsák a kárt, amit csináltak. A víztorony ketté tör.t.. ami ellátta a falut vízzel.
A talaj fel volt túrva, és a régi csöveket kicserélték újra. A park közelében lévő házak, amit Megatron és Mazda leromboltak azokat épp építették újjá. Tele volt törmelékekkel a konténerek.
Mazda eléggé elszomorodott.
Mazda: -Végeztünk? -Mehetünk végre haza?
Ránéztem és csak bólintottam egyet. Nem szeretném ilyen letörtnek látni Őt.
Hazamentünk, letusoltam és elmentem aludni, addig Mazda ügyködött valamit. Szó nélkül lelépett egy másik helyre.
![](https://img.wattpad.com/cover/228371031-288-k292358.jpg)
YOU ARE READING
Múlt - Orion története
FanfictionNyers történet, saját karakteremről. Röviden: Egy ember lány akinek az élete fenekestül felfordul, min azon a napon megismerkedik a leendő szerelmével. A lány furán érezte magát az emberek közt. Folyamatosan akadályokba ütközik, próbára van téve. A...