Megszegett eskü

8. "Figyelj Dan..."

Mindannyian Dan szobájában voltunk. Azután telepedtünk ide, hogy sikerült teljesen megnyugodnom. Totálisan úgy éreztem magam, hogy a sok sírás miatt, már ha akarnék, se tudnék több könnyet kipréselni magamból.

Kint már sötét volt és éppen havazott. Ha nyitva hagytuk volna az ablakot néhány perc alatt fagypont alá süllyedt volna a szoba melege.

– Szeretnél elmenni fürödni? - kérdezte Dan felém fordulva. Éppen a kedvenc filmsorozatának a második része ment a tévében, melyet minden télen erőszeretettel és megunhatatlanul újranézett.

– Jó lenne... - hangom kedvtelen volt és lehet, hogy még fáradtnak is tűnt, mert, ahogy leszálltam az ágyról Dan rögtön nekiállt beágyazni a francia ágy azon felét, ahol én szoktam aludni. Mióta legjobb barátok vagyunk, azóta egy ágyban aludtunk és sose történt semmi kellemetlenség közöttünk. Ha az életemből mást nem is a Dannel való kapcsolatomat biztos megirigyelték már páran. Sokszor átfutott az agyamon, hogy ilyen élet mellett, hogy találhattam rá, hogy érdemelhetek meg egy ilyen csodálatos barátot, mint őt, aki sosem hagy cserben és már-már családtagnak kezel. Jelen helyzetemben nem sok mindnet tudtam biztosra, csak azt az egyet, hogy sosem akarom elveszíteni Dant. Ha egyszer úgy dönt, hogy kilép az életemből - ami miatt sose haragudnék rá, hiszen az ő élete, az ő döntése -, teljesen elvesznék nélküle.

És ami Logant illeti... az elmúlt két napban is több figyelmet kaptam tőle összesen, mint valaha a szüleimtől. Nem tudom, hogy a kétségbeesésem miatt vágyom-e a belőle áradó törődésre és szeretetre vagy azért, mert érzek iránta valamit. Tizenegy éve az életem részét képzi ő is és kezdtem nagyon úgy érezni, hogy már réges-rég megvolt bennem ez az érzés és csak most bontakozik ki belőlem. És ezt nagyon nem akartam. Kételyekkel voltam tele, mert tényleg vágytam rá, de tudtam, hogy ő nem barátnőt akar. Nem tisztességes, monogám kapcsolat a célja.

Logan egy teljesen már világot él, mint én. Lehet, hogy külső szemlélőként végig kísért eddig az utamon, és ahogy tudott, segített, de ez nem ő. Az ő világában rengeteg lány megfektetése, éjféli piálások és az utolsó lázadó éveinek kiélése szerepel. Semmi családi probléma, semmi, ami miatt komolyan aggódnia kellene és semmi pénzért nem rángatnám ki őt ebből a világból. Bár nem mintha valaha kéne attól félnem, hogy mellette kötök ki. Az érzéseim egyre jobban erősödtek felé, tudom, hogy ő sose akarna engem. Barátnak oké lehetek számára, de mint barátnő, maga a pokol...

Elindultam a táskám felé, ami a szoba másik felében volt. Láttam, hogy Logan rám, majd a táskámra néz és úgy tűnt, hogy habozás nélkül felpattan a földről, felkapta, és felém nyújtotta.  Kereste a szemkontaktust, de amilyen gyorsan találta meg, olyan gyorsan is vesztette el énáltam. Francba a túlgondolással! Nem szerethetek bele a legjobb barátom bátyjába! Ki kell vernem a fejemből őt, bármennyire is nehéz lesz a történtek után!

– Köszönöm - motyogtam Logannek, majd letettem a földre és elkezdtem előkeresni a megfelelő alvós ruhámat. A táskában becsomagoltam a pólómba és a nadrágomba a fehérneműimet, hogy Logan még véletlenül se lássa meg, majd egy gyors mozdulattal felálltam és óvatos léptekkel, mivel hogy sötét volt a szobában, elindultam az ajtó felé, hogy utána célba vehessem az emeleti közös fürdőt. Felkapcsoltam a villanyt, majd a biztonság kedvéért magamra zártam. Lehet paranoiás vagyok, de nagyobb biztonságban éreztem magam a zárt fürdő ajtaja mögött.

Megnyitottam a csapot, majd melegre állítottam a víz hőmérsékletét és hagytam, hogy a kád megteljen meleg vízzel. Eközben gyorsan fogat mostam, felkötöttem a hajam, hogy ne legyen vizes, majd levettem a ruháimat és beültem a forró vízbe. Egy ilyen hosszú nap után jobb lezárást nem is kívánhattam volna, mint egy lazító fürdőt.