Megszegett eskü

14. "Látom, ahogyan ránézel"

Dan szobája jelentette nekem a biztos menedéket. Őszintén reménykedtem, hogy Zara leírását nagyban eltúloztuk Dannel és valójában egy kedves lány. Azonban jobbnak tűnt óvatosnak lennem, mert tényleg nem ismertem és az első reakciója, mikor Logan rám kérdezett, nos... úgy éreztem van okom egy kicsit is tartanom tőle.

A legjobb barátom percekkel később követett, becsukta maga mögött az ajtó, majd leült mellém az ágyra.

– Na, mi a helyzet? Mennyire kombinálja túl a dolgokat Zara? - kérdeztem felé fordulva.

– Meg kellett magyaráznom neki, hogy te sokkal inkább hozzám tartozol, mint Loganhez aztán elkezdte, hogy biztos együtt vagyunk, és azt hiszem előtte is el kell játszanunk egy álkapcsolatot. Akkor valószínűleg lenyugszik majd. A lényeg, ha elkezd hozzád beszélni, inkább taszítsd el magadtól, ne válaszolj neki, csinálj bármit, amitől nem érzi azt, hogy magasabb rendű nálad.

– Rendben, de azért remélem erre nem lesz alkalom - húztam el a számat, Dan pedig helyeslően bólogatni kezdett.

– És most akkor mi lesz? - kérdeztem témát váltva. Nem akartam több szót pazarolni arra a lányra, aki meg sem érdemli azt a paranoid viselkedése miatt.

– Most várunk, hogy eltűnjenek a nappaliból, fel Logan szobájába és akkor lemegyünk filmezni. Egy ideig ellesznek, én pedig nem fogom hallgatni őket - ismét előtört Dan rosszkedve.

– És honnan tudjuk, majd hogy feljöttek? - kérdeztem, mert tudtommal egyikünk se tervezett az résnyire nyitott ajtónál fülelni.

– Log fog küldeni egy SMS-t. Ő is rájött végül, hogy nem volt bölcs döntés Zara előtt rád kérdeznie. De mindegy, ezt ő baszta el és neki is kell jóvátenni. Ennyi a minimum, hogy szól - mondta indulatosan a szavakat, majd megfogta a távkapcsolót és bekapcsolta a tévét. Hátra mászott hozzám, a háttámlának döntötte a hátát, lábait keresztezte és váltogatni kezdett a csatornák közt, míg nem talált egy filmet, ami viszonylag mindkettőnket lekötött.

Az idő telt és a filmnek is lassan vége lett, mikor Dan telefonja pittyent egyet. Megnyitotta az üzenetet és felolvasta.

– Felmegyünk. Tiszta a nappali és valószínűleg az is marad. Megpróbálom a szobámban tartani - írta Logan a rövid üzenetet.

– Akkor ezek szerint mehetünk le? - kérdeztem.

– Igen, szerintem hozz le valamit, amiben aludni fogsz és akkor lent el tudsz menni fürödni - adta az ötletet, majd ő is előkotorta a párnája alól az alvós ruháját. A fenti táskámból elővettem egy egyszerű pólót, tesi gatyát és fehérneműt, majd azokkal a kezemben követtem Dant.

– Mész először fürödni? - kérdezte, mire bólintottam. Végig sétáltam a folyosón és beléptem a fürdőbe. A biztonságérzet érdekében magamra zártam, majd megnyitottam a csapot és hagytam, hogy a forró víz megtelítse a sarokkádat. Eközben levedlettem a ruháimat, melyeket a mosógép tetejére dobtam. A kád hamar megtelt így beleléptem és elmerültem a habokban. Hajamat még előtte felkontyoltam a fejem tetejére, hogy ne legyen vizes így nyakig csúszhattam a vízbe.

Néhány percig csak áztam és hagytam, hogy a gőz simogassa arcomat, majd rávettem magam, hogy megfürödjek. Néhány perccel később kész is lettem így kimásztam és megtörülköztem. Felkapkodtam a ruháimat és kimentem a fürdőből.

Mezítláb végig caplattam a hideg járólapon, majd a nappalihoz érve lehuppantam Dan mellé a kanapéra.

– Na végre, hogy kész vagy. Úgy fürdesz, mint egy lajhár - nevetett, majd kezembe adta a távkapcsolót és ő is elment fürdeni, meg se várta, hogy reagálhassak valamit a gúnyolódására. Nevettem egyet magamban, majd hátradőltem és nézni kezdtem a tévét. Néha-néha rápillantottam a telefonomra, hogy kicsit gyorsabban elüssem az időt, mert nem kötött le egy műsor sem.