Unknown - Taekook | Befejezett |

2. fejezet

- Még nem tudom, nem találtam olyan érvet ami miatt elkéne vállalnom az ajánlatod, hiszen pénzem van, és folyamatosan kapom is a fizetést a munkáltatómtól. Átgondolom - rántottam vállat. Hümmögött egyet válaszként. Felálltam a fotelből, majd az ajtó felé vettem az irányom.

- Viszlát - léptem ki a nyilászáron, amit gondosan becsuktam magam után.

Egy újjabb tartalmas liftezésen vagyok túl, elköszöntem a két nőcitől, kiléptem az útcára, majd hatalmas levegőt vettem az oxigén dús levegőből miközben fejemet az ég felé fordítottam. Egy fáradt sóhajt engedtem ki ajkaim közül, arcomra először csak egy, majd pár másodperccel később több esőcsepp hullott. Átsétáltam a túloldalra, majd beszállva a kocsiba hazahajtottam.

***

Másnap reggel nyolc óra tájékán összeszedtem minden erőmet ahhoz, hogy kitudjak kelni párnáim közül. Boldogan állapítom meg, hogy az éjszaka folyamán nem lett pattanásom, sem miteszerem. Szerencsére eddig életem során eléggé megúsztam a pattanásos bőrt, és ez szerencsére változatlan is maradt.

Összedobtam egy egyszerű reggelit, majd egy sorozat mellett elfogyasztottam a kanapén. Gardróbom felé vettem az irányom. Tudjátok van az-az érzés mikor rengeteg ruhád van, de mégsem tudod, hogy mit vegyél fel. Igen, pont ugyan ezt érzem most.

Nyakkendőmet megkötve szedtem össze a cuccaimat, a szekrényhez álltam és kivettem belőle egy fekete térdig érő szövetkabátot. Cipőnek pedig egy Gucci sneakert választottam. Tegnap a konyhában hagytam a gyűrűimet, mivel levettem, hogy vacsora főzés közben ne akadályozzon semmiben sem. A helyiségbe érve magamra húztam a kiegészítőket. A zsebembe raktam a telefonom és pénztárcám, felkaptam a kocsikulcsot és indultam dolgozni.

***

Egy fotózáson túl vagyok, még van kettő.  A következő a Versace címlapjára készül.  A harmadik megbízásom viszont nem tudom, hogy mi. Senki sem tájékoztatott arról, hogy milyen cég fog engem lencsevégre kapni. Reggel mikor beértem az ügynökségre Yoongi elkapott, szólt, hogy ma még van egy plusz melóm. Plusz 2 óra munka a nap végére.

Ebédszünetem van, nem szeretnék egyedül enni, így azon gondolkodtam, hogy elhívom magammal Chimet. Telefonomat elővettem a kabátzsebemből, kikeresve legjobb barátom telefonszámát tárcsáztam. Három csörgetés után, beleszólt angyali hangján.

- Szia Tae!

- Hali törpe! Kivel ebédelsz? - kérdeztem közben ujjaimmal nadrágomat piszkáltam.

- Egyedül - király.

- Eszel velem? Meghívlak - mondtam gyermekiesen.

- Igen, persze. De mindent te fizetsz - mivel kétszer annyit keresek.

- Jimin tudod, hogy megengedhetem magamnak, és én hívtalak - dorgáltam meg.

- Egyszer legalább én is fizethetek?

- Egyszer - kuncogtam el magam.

- Ez az! - hallottam a hangján, hogy mosolyog.

- Gyere le 5 perc múlva az aulába, ott várlak törpe - mondtam, majd kinyomtam a telefont.

Nem telt 5 percbe sem, de Jimin kilépett a liftből, majd meglátva engem odajött hozzám és megölelt. Itt van az útcában egy étterem, amiről sok jót hallottam . Pár perc gyaloglás után a helyszínre értünk, leültünk egy tetszőleges asztalhoz. Én rákot rendeltem tésztával, míg Chim sushit.

- Elmondod, hogy tegnap hova mentél? - indította el a beszélgetést.

- Munkát ajánlottak nekem egy cégnél - vállat vontam.

- Tényleg? Az rohadt jó Tae! De milyen cég? - kíváncsiskodott.

- Jeon's - kiejtve a nevet, eszembe jutott a cég tulajdonosa, még be sem mutatkozott. Amilyen helyes olyan nagyképű, nem is tudom, hogy nézett rám, ezt nem tudom kifejteni sem megmagyarázni, de félelmetesen rideg volt a férfi.

- Komolyan?! - kiáltott fel Jimin.

- Most mi bajod van? - tényleg nem értettem.

- Téged felkért Korea legnagyobb cége, hogy dolgozz náluk.... és ugye elvállaltad? - mászott az arcomba.

- Azt mondtam átgondolom, de nem fogok ott dolgozni - toltam el magamtól.

- De miért Taehyung? Ez egy hatalmas lehetőség, de milyen munkát is ajánlottak?

- Azt akarta a férfi, hogy én legyek a cég arca, de nincs szükségem erre Jimin. Van pénzem, és jól is keresek, van egy lakásom, autóm, plusz Yoongit meg sem kérdeztem - mondtam ki az igaz okokat.

- Ha engem hívtak volna, én kérdés nélkül elvállaltam volna. Olyan hülye vagy - szidott le.

- Persze, én vagyok a hülye - forgattam meg a szemem.

Megkaptuk az ételeket, nagyon finom volt. Még nem voltam ebben az étteremben, de az biztos, hogy többször is visszafogok járni. Miután elfogyasztottuk az ételt, gyorsan fizettem, majd visszaindultunk a céghez. Elköszöntem barátomtól, majd a liftbe szállva indultam Lisához, hogy felöltöztessen a következő fotókhoz. Négyszer kell majd átöltöznöm csak, az egész jó. Már olyan is előfordult velem, hogy 16 darab ruhaszettet kellett váltogatnom összevissza, hiszen a fotós eléggé béna volt.

Felöltözve léptem ki a szobából, majd indultam el a sminkesekhez és a fodrászokhoz. Fél óra alatt a fejem tele volt 5 kilónyi sminkkel és fél kilónyi hajlakkal, persze ezek után ki fogja ezeket lemosni... természetesen én. Belépve a stúdióba egyből a fotóshoz mentem, hogy bemutatkozzak.

- Szia, Kim Taehyung! - mutatkoztam be.

- Mark Lee - ráztunk kezet. - Szóval, nem terveztem sokáig maradni, de szeretném ha minden erőddel a munkára koncentrálnál, de téged ismerve evvel nem lesz baj.

- Rendben, és tulajdonéppen hány darab fotót kell készítened szettenként - kérdeztem.

- 5 darabot, szóval nem vészes a helyzet, max egy óra - kacsintott.

- Elnézést Taehyungshi itt a kávéja - szólít meg egy alacsony lány, nálam egy fejjel kissebb. Aranyos. Nem kértem kávét, de az előző fotózás nagyon leszívott, így természetesen elfogadtam a sötétbarna már fekete nedűt.

- Köszönöm - mosolyogtam az illetőre, majd kivettem a kezéből az energiabombát, és inni kezdtem.

- 5 perc múlva kezdünk, addig ülj le - mondta Mark, majd vállon veregetett és arrébb ment.

***

Második fotózás pipa. Már csak egy van, tényleg készen lettünk egy óra alatt, és a képekkel is meg vagyok elégedve. Tetszettek. Szerintem eddig Mark volt a legnormálisabb fotós akivel dolgoztam. Telefonszámot is cseréltünk. Miután gyors levedlettem az utolsó szettet átvettem a saját ruházatom. Yoongi hívott, hogy menjek fel hozzá ha készen vagyunk. Így az irodája felé vettem az irányom, mielőtt beléptem volna megigazítottam a ruházatom, semmi félreértés, csak szereti a rendezettséget. Két kopogás, plusz egy gyere után, benyitottam a helyiségbe, a kanapén ott ült Hoseok hyung, míg Yoongi asztala előtt a fotelben egy számomra ismeretlen férfi.

- Szia Taetae, megkaptam a fotókat, és nagyon jók lettek, helyes vagy rajtuk - mondta főnököm.

- Köszönöm - hajoltam meg.

- Bizonyára ismered a Jeon's céget - bólintottam - jólvan, akkor bemutatom neked az igazgatót Jeon Jungkookot - biccentett a fotelben lévő férfira. Szóval ez a neved.

- Kim Taehyung - én is bemutatkoztam annak ellenére, hogy már találkoztunk.

- Tudom, nem kell mondanod - bunkó.

- Taehyung amit mondtam, hogy ma van egy plusz munkád, az a Jeon's céghez lesz készítve, hiszen te leszel a cég arca, persze ha beleegyezel  - jelentette ki Yoongi.