Harcos Hercegnő

Első tánc

Cassian

Lilith hercegnő a trón előtt állt. A feszültség mérhető volt a teremben, a király és a hercegnő farkasszemet néztek egymással. Mindannyian a végkimenetelt vártuk.

Nem tudtam hogy érezzek azzal kapcsolatban hogy Lily maga a hercegnő. Mindketten eltitkoltuk a kilétünket, órákkal ezelőtt még a kocsiban beszélgettünk. Eddig felém sem nézett, az apám oldalán vártam mikor jön rá ki is vagyok valójában.

Tudtam hogy lépnem kell vagy az egész bál a házassággal együtt felbomolhat.

A hercegnőm elé léptem, kitakarva előle a trónt és a családját, nem hagyva neki más utat, csak hogy rám nézzen. Érdekelt a reakciója, kíváncsi voltam vajon ő is annyira meglepődik mint én. Az arcán pillanatnyi zavar tűnt fel, összevonta a szemöldökét majd újra felvette az érzelemmentes álarcát. Semmilyen érzelmet nem mutatott, és be kellett vallanom, ez felbosszantott. Láttam a szemében ahogy rám nézett, hogy őt is érdeklem. Valamilyen reakciót vártam tőle, bármilyen érzelmet, de semmit nem kaptam. Elgondolkodtam hogy tényleg kimentsem e ebből a kényes szituációból, de úgy gondoltam ezt vissza kell adnom mivel ő is segített rajtunk.

-A nevem Cassian, Melion hercege vagyok - illedelmesen meghajoltam, pedig az apjának kellett volna bemutatnia minket. A király még mindig nem mozdult a trón elől, vérben forogtak a szemei.

-Lilith hercegnő vagyok, üdvözöllek Rhenessában, remélem jól utaztak - pukedlizett egyet, de inkább féltem tőle, mit húzhat elő a szoknyájából. A csontok csak úgy csörögtek a ruháján, és csak remélhettem hogy nem igaziak. Vérfagyasztó és káprázatos látvány volt.

-Köszönjük kérdésedet hercegnő, nagyon jó utunk volt. Láthattuk a gyönyörű fővárosukat és sok érdekes emberrel találkoztunk - a szemeim rávillantak és sejthette kire gondoltam. Összeszorította a száját és fújt egyet, de nem válaszolt csak témát váltott.

-Ezt örömmel hallom, sajnálom hogy nem jelentem meg hamarabb, azonban rosszul éreztem magamat, és időre volt szükségem - a szavait köpte felém, hogy még véletlenül se hozzam fel merre járt. Eszemben sem volt, nem terveztem keresztbe tenni neki.

-Hát persze, megértem - bólintottam jóindulatúan. Egy pillanatra meglepődöttség mutatkozott az arcán majd a barátnője felé pillantott. Nem akartam megfordulni, de biztos voltam benne hogy sok minden lejátszódott köztük. Felvonta a szemöldökét és felém lépett.

-Hercegnő, felkérhetném a nyitótáncra? - meghajoltam és a keze után nyúltam. Nem tudtam hogy táncolhat e ebben a ruhában, csak azt, hogy én mindenképp a karjaim közt akarom tartani, még akkor is ha a ruháján csontok vannak. Olyan érzésem volt mintha egy igazi királynő állt volna előttem, lenézett rám mint egy alattvalóra, de ez nem zavart.

-Biztos hogy felakarsz kérni? Senki nem átkoz meg ha kihagyjuk a nyitótáncot - közelebb lépett és a fülembe suttogott.

-Oh nem hercegnő, előlem nem menekülsz ilyen könnyen. Ne várd hogy ennyivel majd elijesztesz - közelebb vontam magamhoz, a lélegzete a nyakamat érte, és a fekete szemeivel engem kémlelt.

Lilith

Túl közel állt hozzám. Fel sem tudtam fogni mi történt pár óra alatt. A gyomrom görcsben állt már csak a herceg említésére is, de azt álmaimban sem gondoltam volna hogy Cassian lesz a herceg akihez hozzámegyek.