Harcos Hercegnő

Titkok

Cassian

Egy kérdésem volt és nem akartam rosszul felhasználni. Sok minden érdekelt, de nem hagyhattam hogy elterelje a figyelmemet a legfontosabb dologról.

Még mindig nem ismertem ezt a lányt. Nem tudtam mennyire bízhatok benne, bár segített ez igaz. Tudnom kell róla minden fontos dolgot, nem pazarolhatom el a kérdésemet féltékenységre.

Még akkor is ha ez azt jelenti hogy nem tudhatom meg mire is gondolt a pultos az előbbi mondatával...

-Mesélj nekem a titkairól! Mond el hogy írnád le őt, milyen ember, mik a félelmei - hajoltam közelebb a férfihez.

Láttam ahogy a kérdésem hatására elkerekedik a szeme és hangos nevetésbe kezd. Nem értettem mi ütött belé. Reméltem hogy tud segíteni, legalább valami használható információval. Nem azt kértem hogy árulja el őt...

-Elnézést, de nem ezt szoktam meg. Tetszel nekem, nem vert át a kislány, mi? - mondta még mindig nevetve. Kezdte összeszedni magát. Nem értettem mire gondol.

-Tudod általában mindenki bedől a szépségének és nem próbálja megérteni őt. Sokkal okosabb mint mutatja és nagyon veszélyes. A kérdésedre válaszolva, sajnos nem ismerem a titkait vagy a félelmeit, egy ilyen öreg kocsmárossal ilyet nem oszt meg. Csak néhány ügyletével vagyok tisztában és legtöbbször csak inni jön ide - rázta meg szomorúan a fejét. Láttam hogy tényleg segíteni akart. Nem kaptam meg a kellő választ, de ez is elég volt.

-Tedd fel azt a kérdést is kisherceg, kiérdemelted - intett nekem vidáman.

Tudtam hogy mire gondol, de meglepődtem.
Kishercegnek hívott.

-Honnan ismertél fel? - kérdeztem döbbenten.

-Nem idevalósi vagy ez látszik rajtad. Lilith pedig idehozott az egyik kedvenc helyére. Mesélt már róla hogy házasodni fog, eléggé sokat agyalt rajta - magyarázta nekem.

Persze, máshogy viselkedek mint a többi ember, ezt megértem. Ahogy azt is hogy a kocsmáros ezt az első pillantásból megmondta. Összerakta a dolgot, mégis felhozta Lilith játékszereit.
Tesztelni akart engem.

Most értettem meg. Már nem érdekelt igazán, azt hiszem átmentem a tesztjén. Nem vagyok olyan sekélyes hogy ez ennyire zavarjon. Biztosan neki is megvan a múltja. Persze ez nem jelenti azt hogy ne érdekelne...

-Hogy érted hogy sokat agyalt rajta? - kérdeztem inkább. Nincs sok időm és nem pazarolhatom el a túlgondolásra.

-Hmm... Esténként amikor itt járt mesélt rólad. Azt mondta hogy a legrosszabbkor jön ez az esküvő, mert most sok dolog folyik a palotába. Azt is említette hogy nem tudja megbízzon e benned, hiszen nem ismer. Félt tőle hogy milyen leszel, vagyis gondolom félt ugyanis sose mond ilyeneket - vonta meg a vállát.

Tudom mire gondolt a palotával kapcsolatba. Azonnal a titkos átjáró jutott az eszembe. A lent folyó dolgok már eléggé elfajulhattak.

Pontosan átéreztem milyen valakire várni. Hiszen én is átéltem, sokat beszéltem Norával és a barátaimmal arról, vajon milyen lesz a hercegnő.
Sok lányt ismertem, azonban egyik sem hasonlított Lilithre. Tudtam hogy más lesz mint a palotánkban élő nemes kisasszonyok, de nem gondoltam volna hogy ekkora a különbség.