Harcos Hercegnő

Búcsú

Lilith

Nagyon kínosan éreztem magam Cassian helyett is, bár ő láthatóan jól szórakozott.

-Az asztalfőn ülő hölgy Lisha, ő pedig itt Neve és Nym, mint láthatod ikertestvérek - mondtam Cassiannak befejezve a bemutatást. Nem akartam több időt rájuk pazarolni.

-Most pedig ideje enni!

Még láttam ahogy a két kislány összenéz, de már nem mondtak semmit.
Középre húztam a levest, már vártam mikor kóstolhatom meg.

Miután mind szedtünk hálát adtunk az ételért és megkezdtük az ebédet.
Nem tudtam mit várjak, de igazán lenyűgözőtt az íz ami szétrobbant a számban. Egyszerre volt fűszeresen csípős, mégis édeskés. Még a hibáim ellenére is fenséges volt.

Láttam ahogy felragyog Neve szeme és egyre gyorsabban kezdi lapátolni. Orna először értetlenül összeráncolta a szemöldökét, de nem szólt semmit.

-Nagyon furcsa íze van, de tetszik! - nézett fel Neve boldogan. Orna mindig háromféle levest szokott készíteni. Ez újdonság lehetett nekik.

-Finom - motyogta Lisha is evés közben. Éreztem ahogy büszkén elmosolyodok. Büszke voltam Cassianra, és arra hogy ilyen tehetséges.

-Ezt tényleg te csináltad? - kérdezte lelkesen a kislány.

-Igen, de Lily is segített - nézett rám Cassian.

Hát ezt lehet nem kellett volna.

Láttam ahogy megremeg Neve kezében a kanál, és Lisha is lelassít az evéssel. Nym félrenyelt és köhögni kezdett. Orna csak leszegte a fejét.

-Azt hiszem nem vagyok már olyan éhes. Kint már úgyis ettünk kenyeret, de köszönöm szépen - mondta Neve erőltetett mosollyal az arcán. Nem tudta elrejteni a félelmet ami átsuhant az arcán.

Dühösen megforgattam a szemem.

-Na jól van, elég legyen! Ennyire nem főzök rosszul, még sosem mérgeztelek meg titeket! - háborodtam fel. Cassian nem értette miről van szó és csak kapkodta a fejét.

-Hát, egyszer felgyújtottad a konyhát egy rántotta készítése közben - motyogta Nym leszegett fejjel.
Azt hitte nem hallom meg.

A baj az volt hogy Cassian is meghallotta és eddig bírta visszatartani a nevetését.

-Egy rántotta közben? - nézett rám azt várva hogy megcáfolom.
Nem tehettem...

-Tényleg történt ilyen, de csak egyszer - próbáltam menteni a helyzetet. Ez már csak olaj volt a tűzre, Cassian annyira nevetni kezdett hogy könnyek jelentek meg a szemében.

-Mindegy, egyetek csak ehhez nem értem hozzá - dőltem hátra sértődötten, és tényleg fájt látni ahogy boldogan felnéznek és újra enni kezdenek. Ennyire azért nem vagyok rossz szakács, bár csak párszor próbálkoztam.

Nem akartam hogy Cassian ennyire kétbalkezesnek lásson és azt higgye hogy semmire sem vagyok jó...

Cassian

Nem tudtam elképzelni ahogy Lilith, a királyság első hercegnője az égő konyhában áll egy rántottával a kezében. Egyszerűen nem bírtam ki nevetés nélkül.