"Ebben az évben mit fog csinálni a karunk Dean?" kérdezte a szőke hajú, szamurájfrizurás fiú, aki éppen csak felkelt, miután elaludt az éves nyílt nap megbeszélésén. Ez az év már a negyedik volt nekik. Mivel nem volt sok dolguk az úszóklubban, ezért a barátaik magukkal rángatták őket, hogy segítsenek a kar bódéjánál a klub helyett.
"Turmix." a közeli barátjának a válasza miatt összeráncolta a homlokát, miért éppen turmix? "Előző évben ez volt a legkeresettebb, úgyhogy eldöntöttük, hogy idén ezt csináljuk."
"He, és akkor ki mit fog csinálni?" kérdezte Win, miközben nemtörődöm módon ásított az érdektelenségében az akármilyen turmix felé.
"Te fogod eladni."
"Várj! Miért nekem kell lennem a turmixárusnak?" ezúttal az álmos fiú teljesen felébredt.
"Én fogok segíteni a menüben."
"Oh, te? Készíted a menüt? Úgyis tudom, hogy csak megkérdezed Nong Pharmot, mi?" kapott egy ütést a fejére egy tollal, amivel addig táblára írtak, amíg a fejét nem célozták vele.
"Az, aki alszik a megbeszélés közben, annak nincs joga beleszólni."
Phawin csak felmordult és halkan átkozódott, de meg fogja csinálni a munkát végül.
Az ez évi nyílt nap több embert fog hozni, mint az előtte lévőkben. Minden csapat hívni fogja a látogatókat, hogy vegyenek részt a tevékenységeikben, valamint próbálják majd eladni a különféle árukat a résztvevőknek.
"Lesz majd sárga, pink, zöld, kék és unikornis turmix, finom és lágy lesz, csak 50 bath poharanként."
Annak ellenére, hogy panaszkodott, a tényleges munkában egy olyan, mint Phawin nem mutatott tompult benyomást, végig édesen mosolyog mindenkire; a meglepő hajstílusával és a tetoválásaival, amik előbukkantak a könyékig felhajtott ruhaujjak alól, könnyen feltűnt a mellette elhaladó embereknek különösképpen a lányoknak, akik sokat sikítoztak miatta.
"Sokat kaptunk?" fordult a barátjához, aki a pénzügyért volt felelős.
"Majdhogynem."
***
Nem lehetett tudni, hogy a sors volt e, de a Közgazdaságtudományi Kar és a Management Kar egymás mellett kaptak helyet a bódékkal és az eladó...
"Hia, nem akarod kipróbálni? A grillezett sertés speciálisan volt pácolva Pharm által. Olyan isteni az illata." Team volt az, a junior bajkeverő.
'Te kicseszett kölyök!'
Először Team unatkozott a sült sertés eladása miatt, de mikor megtudta, hogy ki mellett fog eladni, azonnal viccesebbnek érezte a dolgot. Elkezdődött a harc a Hiával, hogy ki fog jobban árusítani.
"Oh, nem tudod, hogy a turmix is Pharmtól származik?" vonta meg a vállát Win.
"Pharm, te áruló!" kiáltott fel szemrehányóan Team, a fejében pedig megesküdött, hogy egy hónapig nem fog fagylaltot enni a barátjával.
***
Egy óra...
Két óra...
Három óra...
Az idő lassan közeledett a záráshoz, a két stand egész nap versenyzett és éppen számolták a bevételt.
"Rendben, mi nagyjából 200-at gyűjtöttünk!" a Management Kar diákjai mindent eladtak 5 perc alatt, úgyhogy az eredmény egyértelmű volt.
Team kissé összeráncolta a homlokát, előtte még 20 grillezett sertésszelet volt, amik kezdtek megszáradni és nem éppen néztek ki étvágygerjesztően.
Még három perc...
A fiú felsóhajtott, összegyűjtötte a húsokat egy táskába azon gondolkodva, hogy egymagában fogja megenni.
Még két perc...
"Ai Team" szólította meg az egyik barátja és megrázta a fiút. "Venne."
"Hogy?"
Team elnézett abba az irányba, ahova a barátja ujja mutatott. Egy ismerős alak állt előttük pénzzel a kezében.
Még egy perc...
"Megveszem mindet." Team hezitált, mert a sertés nem éppen nézett ki már étvágygerjesztően.
"Siess, a barátaim nagyon éhesek attól, hogy a grillezett húst kellett szagolniuk egész nap." az összes management karos senior egymásra nézett, tényleg éhesnek látszottak.
Team összeszorította a száját, mielőtt eldöntötte, hogy elfogadja a pénzt abban a pillanatban, hogy az egyetem kihirdette, hogy vége az eseménynek.
"Kvittek vagyunk" dörzsölte meg Phawin a csintalan kölyök fejét, mielőtt a standjuknál lévő barátaival megosztotta volna a húst. A húsárus fiú beletúrt a saját hajába és remélte, hogy nem ingott meg, mint ahogy azt kívánta.
'Cseszd meg Hia!!!'
Remélem tetszett, ha jól emlékszem, akkor ez a rész hosszabb volt, mint az előző. A hibákat lehet jelezni. Igyekszem hozni gyorsan a többit is.
YOU ARE READING
Until We Meet Again mellékkötet (Fordítás)
RomanceLazySheep melléktörténete, jobbára rövid sztorik, melynek első részéből az UWMA című sorozat készült. Természetesen nem az én könyvem, én csak magyarra fordítom. A történet párhuzamos szálon fut az első kötettel. Win és Team szemszögéből van.