Until We Meet Again mellékkötet (Fordítás)

7.fejezet~Bonyolult

Figyelmeztetés! A 2.kötet kiegészítőkönyv az első kötethez, ezért  jóval kevesebb rendes fejezet lesz, mint az elsőben, úgyhogy remélem senki sem csalódik abban, hogy ez egy rövid történet kettejükről.

11:30

Az 1019-es szoba tulajdonosa álmosan mászott ki az ágyából. Az egyik kezével a légkondi távirányítójához nyúlt, hogy kikapcsolja a gépet, a másik kezével pedig a hasát vakarta. Phawin nem igen szokott pizsamát hordani, mert a teste könnyen felmelegedett és jobb szerette a bőrével érinteni az ágyneműt. Ha valaki megkérdezné tőle, hogy mi a legdrágább dolog a szobájában, magabiztosan rávágná, hogy a lepedő az egyik.

"Van valami ehető?" motyogta magában, miközben kinyitotta a majdnem üresen álló hűtőt. Szerencsére volt benne néhány tojás és sonkamaradék, úgyhogy más egyéb hozzávaló híján tükörtojás mellett döntött.

"Kelj fel!" az idősebb a lábát használta, hogy ,,finoman megbökje" az ágyon alvó személyt. 

Amióta befogadta ezt a kóbor macskát a szobájába, láthatólag elvette tőle a szobatulajdonosi címet. Amikor a pontszerző edzések lesznek, Win nem fogja bezárni a szobáját, hanem csak ülni fog és vár a kis idiótára, hogy kopogjon az ajtón a párnájával és a takarójával, hogy ott töltse az éjszakát. 

Még fontosabb, hogy amikor alszik, Team sosem előzékeny és mindig elfoglalja az ágy nagyját, csak becsavarodik a takaróba és gyorsan álomba merül kicsi helyet hagyva a szoba tulajdonosának...

Hogyan is lehetne ennél szebb!!

Zúgolódott magában az úszóklub alelnöke. Próbált több helyet csinálni az ágyon a fiatalabb arrébb lökésével, de amikor meglátta a junior összeráncolt arcát, amin tükröződött, hogy nem igazán érzi kényelmesen magát, azonnal félbehagyta a terület visszaszerzését. 

Jól van, aludj csak nyugodtan, nem foglak zavarni!

Win egyszer adott egy pótkulcsot Teamnek, hogy bármikor bemehessen, de elutasította azzal az indokkal, hogy amikor az idősebb nincs bent, akkor nem akar betörni a felségterületére. És emiatt kellett felkelnie éjjel és várni, hogy az óra 2-t mutasson. 

"Kicseszett későn jöttél!"

"Órám volt Ai Pharmmal" válaszolta ásítozva Team. Titokban megfordult a puha ágyban, amikor Hia újra felemelte a lábát, hogy gyengéden felkeltse.

Ma délután volt az úszóklubban a belső verseny, hogy kiválasszák a versenyzőket a K Egyetem ellen. A végleges kiválasztás persze az edző kezében lesz, hogy ki fog bekerülni a válogatottba. Emiatt a klub a szokásosnál is jobban nyüzsgött, a nyomás érezhetően megnövekedett. Team tudta, hogy tegnap elég nyughatatlan volt, mert addig nem tudott koncentrálni, amíg Pharm nem segített neki az angolban. Jobban érezte magát az óra után, mert elfeledkezett a versenyről. Majdnem éjfélig maradt Pharm lakásában és amikor hazaért, csak beesett az ágyba és próbált elaludni, de mivel nem tudott, csak fogta a dolgait és átcipekedett az idősebb szobájába. De meglepetésként érte, hogy a Hia nem aludt, teljesen éber volt. Halkan búgott nála valami, gondolta, hogy egy barátja volt nála, nem igazán akarta magát azzal áltatni, hogy az idősebb esetleg rá várt. 

...de beismerte magának, hogy örülne, ha P'-nek kicsit többet járna rajta az esze. 

Miután elaludt, a nyugtalansága, a rémálmai és a félelmei egyszer csak eltűntek, most pedig csak szimplán élvezte a tükörtojást, a sonkát, a kenyeret és a friss tejet.

"Ma mikor kezdődik az órád?" kérdezte Phawin magára öltve egy pólót és egy farmert. Neki ma nem voltak órái, de találkoznia kellett az edzővel, hogy előkészüljenek a délután rájuk váró munkára.