Team szerette a hideg levegőt, de nem azt, ami a légkondicionálóból jött. Ez elég ellentmondóan hangzott, de a természetes hűvösség és a mesterséges hideg teljesen más volt számára már kiskorától kezdve. Egy északi régióban élt, egy olyan házban, ami a város szélén volt, körben fákkal, majdhogynem nem kellett a légkondi hűvösére támaszkodnia. Amikor Bangkokba költözött, rájött, hogy minden éjjel be kell kapcsolnia a légkondit. De azért nem akart megfagyni.
A hideg levegő ijesztő tud lenni, ami miatt az ember kényelmetlenül érzi magát és búvóhelyet keres. A fiú egy meleg test után kutatott és amikor megtalálta szorosan átölelte a lábaival és a kezeivel, ami miatt a hőforrás motyogott valamit, de nem lehetett érteni. Aztán a meleg átjárta az egész testét. Hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy Team békésen merült álomba, rémképek nélkül. Az egész lénye biztonságban érezte magát, nem akart felkelni.
"Umh"
A napfény keresztülhatolt a függönyön, könnyen felkeltve a szemeit lustán nyitogató fiút. Team kitapogatta az ágy oldalánál a telefonját. A számok a képernyőn 6:45-öt mutattak, 15 perc múlva szólt volna csak az ébresztő.
"Miért ilyen hideg az AC (Air Conditioner=légkondicionáló)?" motyogta Team, miközben körbenézett a szobában a távirányítóért. Ahogyan teljesen felébredt, érezni kezdte a különbséget.
Az ismeretlen szoba egy fekete, fém könyvespolccal volt dekorálva. Minimalista, semmi ismerős. Visszafordította a tekintetét az ágyra és megakadt a szeme a szőke hajcsomón. Majdnem megugrott ijedtében és el akart menni, de újrajátszódtak előtte a tegnap esti események, ami miatt bepánikolt.
Sok mangát olvasott már, olyan történeteket, ahol a főszereplő ölelésében kelt fel valaki. Vagy a szerencsétlenebbik esetben ő ébredt valaki karjai közt. Teamnek ez az első eset volt. De lehetett volna egy aranyos kicsi lány. Ehelyett miért kell egy magas fiúnak lennie?
Ki a fene ne lenne lesokkolva, ha egy óriási sráccal a karjai közt ébredne?
"Olyan nehéz"
Az egyik dolog, amit biztosra feltételezett, hogy a mellette heverő szőke fürtős fiú a szoba tulajdonosa, Win lesz, aki tegnap este áthívta, hogy aludjon nála. Érezte az ölelés melegségét, mert a légkondicionáló miatt olyan hideg volt, mint az Északi-sarkon. Kiegészítésképpen, a P' nem viselt pizsamát, megmutatva a tetovált felsőtestét, ami kifejezetten szexinek nézett ki.
"Hia, kelj fel!" lökte meg Team az óriás kutyát gyengéden. De miután látszott, hogy nem hatott, Team átváltott az idősebb rázogatásához. "Kelj fel, Hia, kelj feeeel!"
De Phawin még mindig ugyanúgy aludt és a szemei szorosan össze voltak zárva. Team megfordult és megölelte a párnát, ami ma különösen meleg volt, végtagjaival szorosan átölelte azt, amíg meg nem hallott egy reccsenő hangot, utána nézve, hogy megrúgta a szőke fiút, aki emiatt leesett az ágyról.
"Te!"
"Mi a fenét csinálsz Hia? Csak halj meg!"
Win ásított egyet a földön ülve. Abban a pillanatban a telefon megszólalt és Teamre nézett, aki felvette a telefont és kinyomta az ébresztőt.
"Vannak ma óráid?"
"Nem"
"Hazug" az idősebb továbbra is a földön fetrengett, majd megvakarta a hasát és visszamászott az ágyba, az arcát beletemette a puha párnába, hogy visszaaludjon, "Ne hazudj nekem, 10-kor van órád és ne mondd nekem, hogy tervezed kihagyni az előadást!"
"Akkor minek kérdezted, ha már tudtad" mondta a fiatalabb ironikusan, nem gondolva bele, hogy Win mégis honnan tudta, "Adj kölcsön pár ruhát, kérlek"
BINABASA MO ANG
Until We Meet Again mellékkötet (Fordítás)
RomanceLazySheep melléktörténete, jobbára rövid sztorik, melynek első részéből az UWMA című sorozat készült. Természetesen nem az én könyvem, én csak magyarra fordítom. A történet párhuzamos szálon fut az első kötettel. Win és Team szemszögéből van.