𝑢́𝑗 𝑘𝑒𝑧𝑑𝑒𝑡 𝑎 𝑚𝑎𝑓𝑓𝑖𝑎́𝑏𝑎𝑛

Deszkázás

******* Liz szemszöge ******

Tíz perc múlva meg is érkeztünk a pályára. Pár srác volt, csak a deszkapályán. Kiszálltunk a kocsiból és kivettük a csomagtartóból a deszkákat. Adam gyorsan lezárta a kocsit.

Mikor a pályára értünk Adam lepacsizott a két sráccal.

- Csak nem becsajoztál?? - kérdezte a szõke hajú srác.

- Ha igen?? - kérdeztem vissza

- Igen. Bemutatom a BARÁTNÕMET Lizt. - puszilta meg a fejem búbját a barátom. Dick nekem van barátom.

- Sokáig. - szólalt meg a másik srác, akit Barnának hívtak.

- Adam és vigyázz rá, de ahogy látom nem kell félteni. - nevette el magát Tom a szõke fiú.

- Adam akkor deszkázunk vagy beszélgetünk?? Nekem tök mindegy, de nem ezért jöttünk. - beszéltem a barátomhoz.

- Na gyere kezdjük az alapokkal... - kezdet el magyarázni, de közbe szóltam, mert már régóta tudok deszkázni.

- Manó, nem vagyok kezdõ. Csak lazuljunk, mert már rám fér. - szóltam közbe és adtam egy púszit a szájára.

- Oké. - csak ennyit tudott mondani.

- Azért annyira nem lehetsz jó. - kérdõjelezett meg Tom.

- Azt hiszed. - mosolyogtam el ördögien.

- Jó akkor versenyezünk. - nyújtotta a kezét.

- Oké. - ráztam bele.

- Baba, szerintem ezt nem kéne. Tom a legjobb a csapatban. - próbált lebeszélni Adam

- Nyugi nem lesz semmi baj. - pusziltam meg a száját. - Csak szurkolj. - suttogtam a szájára

- Az meg lesz. Na menj. - csapott a fenekemre. Nem szóltam semmit, csak meg forgattam a szemem és tovább mentem.

- Akkor kezdjük a könnyükkel. csaptam össze a tenyeremet.

Egyre nehezebb és nehezebb gyakorlatok jöttek. A forward flipet mutattam meg neki. Hibátlanul megcsináltam. éreztem, hogy mind a három fiú rácsodálkozott. Tom egy kicsit meg ilyet, de gyorsan összeszedte magát.

A lábát úgy helyezte, mintha egy Kickflipet akarna csinálni. A deszka végére taposott és kezdet el kirúgni flipet, de nem vigyázott és túl erõsen rúgta ki és elesett.

- Jól vagy?? - kérdeztem Tomtól

- Persze, de te nem vagy semmi. Évek óta deszkázok és még nekem se megy. - csodálkozott el.

- Ügyes voltál. - mondta Adam, de meg sem tudtam szólalni, mert lecsapott az ajkamra.

- köszönöm. - válaszoltam, miután elváltunk.

- Hol tanultál meg, így deszkázni?? - kíváncsiskodót Barna.

- A kereszt apámtól. - furcsállva néztek rám, ezért hozzá tettem. - Cris Coletól. - mind hárman, úgy meg lepõdõ, hogy tátva maradt a szájuk. - Csukjátok be a szátokat, mert bele repül egy madár. - nevete el magam.

- A te keresztapát Cris Cole és én errõl nem tudok. - duzzogott be Adam

- Soha nem kérdezted. - válaszóltam neki és adtam egy puszit az arcára.

- Egyszer majd be mutatsz neki?? - kérdezte boci szemekkel.

- Persze, de én is alig találkozok vele, mert nagyon elfoglalt. - szomorodtam el.