𝐓𝐈𝐓𝐊𝐎𝐊, 𝐑𝐄𝐉𝐓𝐄́𝐋𝐘𝐄𝐊, 𝐊𝐄́𝐏𝐄𝐒𝐒𝐄́𝐆𝐄𝐊 melyeket nem tud irányítani az ember.
𝐀𝖚𝖗𝖔𝖗𝖆 𝐄𝖑𝖆𝖗𝖆 𝕯𝖊𝖑𝖆𝖛𝖎𝖌𝖓𝖊 élete teljesen megváltozott 13 éves korában és most egy teljesen új környezetbe kell beilleszkednie...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Arra ébredtem, hogy egy erős kéz simogatja a hátamat. A puha takaró alatt Draco ujjai lágyan érintették a csupasz bőrömet, apró köröket rajzolgatva a gerincem vonalának mentén.
- Mennyi az idő? - nyitottam ki a szemeimet komótosan, nagyot nyújtózva a takaró alatt.
- Éjfél körül lehet. - suttogta a fiú, kisimítva a hajamat az arcomból.
- Felébresztettelek? - fordultam szembe vele, hogy végignézhessek fáradt arcán.
- Nem aludtam. - vonta meg a vállait, miközben végighúzta ujjait a karomon, le egészen az ujjaimig. - A többiek buliznak és túl nagy a hangzavar. - folytatta halkan, finoman játszadozva az ujjaimmal.
- Buliznak? Mit ünneplünk? - ráncoltam a szemöldököm, tekintetemmel kezének mozgását figyelve.
- Téged. - kuncogott. - Arra isznak, hogy életben vagy. - forgatta meg a szemeit unottan, mire felületem, hogy körbenézzek a szobában.
- Engem ünnepelnek, miközben itt alszok? - nevettem el magam.
- Csak kellett egy ok, hogy lerészegedjenek. Szeretnél lemenni? - kérdezte hirtelen, mire lágyan elmosolyodtam. Nem tűnt rossz ötletnek koccintani a többiekkel, végül is az én tiszteletemre isznak. Vagy valami olyasmi.
- Csak ha te is jössz. - bújtam a fiú mellkasához, arcomat a csupasz bőrére helyezve. Draco pedig egy pillanatig szorosan szorított magához, majd kimászott az ágyból és felém nyújtotta a kezét,hogy engem is kisegítsen.
- Egy pillanat. - mondtam a fiúnak, majd elvettem az éjjeliszekrényemről a hajgumimat.
- Mit csinálsz? - vonta fel a szemöldökét.
- Összefogom a hajam? - ráztam meg a fejem szórakozottan, szoros copfba fogva a tincseimet. - Miért? - néztem Draco felé, aki még mindig a mozdulataimat figyelte.
- Sűrűbben kellene így hordanod a hajad. - nyalta meg az ajkait.
- Dehogy is. - legyintettem. - Úgy nézek ki, mint egy tojás. - forgattam a szemeimet, idegesen végigsimítva a hajamon.
- Hmm... - hajolt le hozzám a fiú, két karját az ágynak támasztva. - Pedig így könnyebb meghúzni. - suttogta a fülembe, miközben egyik kezével megragadta a lófarkam és finoman hátra húzta a fejem. Nekem pedig hirtelen elakadt a lélegzetem és a testem szinte lángra kapott a mozdulataitól. - Ne felejts el lélegezni, kedvesem... Egyikünknek se lenne túl jó, ha elájulnál. - harapta meg finoman a fülcimpámat a fiú, majd felhúzott az ágyról.
- Tudod... Mégsem szeretnék lemenni a többiekhez. - mondtam a fiúnak, aki meglepő módon,, nevetve az ajtó felé kezdett húzni.
- A barátnőd meg fog gyilkolni, ha megtudja, hogy felébredtél és nem mentél le hozzá. - mondta lágy hangon.
