A Szent Johanna Gimi- Az én történetem

Szeptember 9., kedd

*Virág szemszöge

Irodalom, francia, francia, föci, töri, francia kultúra

Most, hogy a héten nem számíthatok Zoéra - legalábbis az iskolában nem -, magányosnak érzem magam. Reni mellettem van és nem hagy egyedül, de szinte egész nap csak Arnolddal beszélget olyan dolgokról, amikbe én nem tudok beleszólni, de ha bele is tudok, csak lenéző pillantásokat kapok a fiútól.

Az irodalom utáni szünet zajlik, de ismét csak a saját gondolataim maradtak, hiszen Arnold Reni padján ülve beszél egy könyvről, ami rettenetesen izgalmas. Igen, minden bizonnyal az, főleg ha ő mondja. Inkább írok Zoénak, hátha ráér. Ott is ennyi az idő ugye? Ahj hülye földrajz.

Én: Sziaaa🥰 Mizujs?

Nagyon remélem, hogy ébren van már.

Zoé: Sziaa😚 Nemrég ébredtem, nem tudok még semmi újdonsággal szolgálni😜 Milyen a suli?😌
Én: Oan nagyon unalmaaaas🥺 Mikor jössz már?😭
Zoé: Hát csak vasárnap indulunk majd haza😞 Pedig mennék már én is hidd el..
Én: Ahj már az még sok idő🥺

Időközben becsöngettek, ezért muszáj volt elraknom a telefont. Reniről direkt nem akartam beszélni neki, mert nem akartam, hogy emiatt haragudjon rá. Annak viszont örültem, hogy a két francia a dupla angolhoz hasonlóan egyben lett megtartva. Mivel társaságom még mindig nem volt, inkább lementem a büfébe, közben pedig válaszoltam Zoénak is. A büfében Ricsi, Cortez, Zsolti és Dave is ott volt, és oan nagyon rendesek voltak, hogy maguk elé engedtek. Vííí.
- Virág - szólt utánam Zsolti - tudod már, hogy Zoé mikor jön? Tegnap Ricsinek nem tudta még megmondani.
- Francia előtt beszéltem vele, akkor azt mondta, hogy csak vasárnap indulnak haza, úgyhogy szerintem hétfőn már jön.
- Nem tudod, hogy most ráér-e? - kérdezte Cortez, miközben visszaindultunk a terembe, kint elég hűvös és borult idő volt, ezért senki fejében nem fordult meg, hogy kint töltsük a szünetet.
- Passz, de megkérdezhetem, miért? - nem értettem, hogy ez miért érdekli őt. Ha Dave kérdezte volna nem lepődtem volna meg, mert tudom, hogy tetszik neki a lány, de Cortez nem is ismeri még. A legfurcsább viszont mégis Dave volt. Meg sem szólalt, csak a földet nézte, még a telefonja sem volt a kezében.
- Szeretnénk bemutatni neki Cortezt - vigyorgott Ricsi. Micsoda? Dave nem mondta el nekik? Kérdőn néztem a fiúra, aki kerülte a tekintetemet, mikor viszont sikerült elkapnom, csak alig láthatóan megrázta a fejét. Ahj basszus. Mi lesz, ha Corteznek is megtetszik a lány?
- Nem várhat ez hétfőig? - meg akartam akadályozni a beszélgetést. Én #teamdave vagyok nem #teamcortez.
- De nem ám - vigyorgott rám Cortez - már nagyon kíváncsi vagyok az utolsó osztálytársunkra.
- Hát oki, megkérdezem - húztam el a szám. Eddig annak örültem, ha ráér, de most szurkoltam, hogy legyen valami dolga.

Én: Itt vagy?
Zoé: Uhum, reggeliztem meg minden, úgyhogy visszajöttem a szobába.

Basszus. Most mi legyen? Hazudjak a fiúknak vagy az igazat mondjam?

- Na? - nézett rám Zsolti várakozóan.
- Izé - éppen valami kifogást kerestem, de a fiú kikapta a kezemből a telefonomat és megnézte saját maga az üzenetet.
- Király, ráér - mutatta körbe a telefont.
Csengettek. Ezaz! Ennyire még sosem voltam hálás a bencsöngőnek.
- Akkor majd következő szünetben beszélünk vele - vont vállát Cortez.
Sosem gondoltam volna, hogy ilyet mondok, de sose érjen véget a föci.

De sajnos véget ért. Megpróbáltam gyorsan kisurranni a teremből, de sikertelen volt az akcióm, mert Zsolti elkapott még mielőtt elértem volna az ajtót.
- Na, hívhatjuk? - nézett rám.
- Kit akartok ti hívni? - nézett ránk Kinga felváltva - Remélem nem valami hülyeségen töritek a fejeteket - húzta össze a szemét.
- Zoét - jött közelebb Ricsi is.
- Remek, úgyis nekem is beszélnem kell vele - bólogatott. Basszus, azt hittem, hogy ő majd megakadályozza.
- Oké, akkor először te beszélhetsz vele, de aztán a miénk - ismertette a tervet Ricsi.
- Én azért előtte írok neki - mondtam gyorsan.

Én: Ráérsz most, hogy felhívjunk?

Mondd, hogy nem kérlek!

Zoé: Uhum, nyugodtan.

- Oké, hívhatjuk - mosolyogtam, de egyáltalán nem volt őszinte.
- Add csak ide - nyújtotta Kinga a kezét. Kelletlenül, de átadtam neki. Mindannyian azt hittük, hogy majd előttünk beszél a lánnyal, de fogta magát és kiment a teremből. A telefonom miatt nem aggódtam, mert bármennyire is nem voltunk jóban, tudtam, hogy Kinga sose kutakodna benne. Kb. 5 perc telt el, mikor visszajött.
- Rendben, akkor várunk vissza - mosolygott (?) a kamerába - Szia!
- Menjünk ki mi is - bólogatott Ricsi - Dave nem jössz? - nézett hátra a fiúra.
- Most nem, kicsit szarul érzem magam, de üdvözöljétek helyettem is! - elég gyenge egy mosoly volt.

- Sziaaaa - integettem a kamerába, mikor kiértünk a folyosó egyik eldugott részére. Örültem a lánynak, de leginkább annak, hogy nem tűnt úgy, mintha nagy baj lenne - Hogy van a nagyid?
- Szius - vigyorgott - már jobban szerencsére, de azért még nem szívesen hagynánk magára.
- Ez érthető, főleg ha egyedül lakik, nem lenne jó, ha valami történne vele.. - még folytattam volna, de Zsolti kikapta a telefont a kezemből ismét.
- Elég a trécselésből, majd otthon megbeszéltek. Most fontosabb dolgunk van. Szia! - vigyorgott, mint a tejbetök. Időközben Ricsi is mellé állt és vadul integetni kezdett. Cortez mellettem maradt, mintha előre megtervezték volna, hogy ki mit csinál.
- Sziasztok - hallottam a lány nevetését - Hogy vagytok?
- Nagyszerűen - vigyorogtak. Oké, mi folyik itt? Mik ezek a furcsa mosolyok? - Viszont van egy meglepink!
- Jézusom, mit csináltatok? - hallottam a hangjában a gyanakvás, ami miatt én is elkezdtem aggódni.
- Nyugi semmit - próbálta megnyugtatni a két fiú - Csak szeretnénk neked bemutatni valakit.
- Oh, oké.
- Cortez drágám gyere ide kérlek - oké, mi baja van Ricsinek? Cortez csak nevetve elindult a két fiú felé.
- Szia - intett lazán a kamerába - Antai-Kelemen Ádám, de csak Cortez.
- Szia, Herczeg Zoé - muszáj volt megnézném, hogy hogy reagál a fiú jelenlétére, ezért én is odasétáltam. Nem láttam rajta semmit, csak a szokásos mosolyt. Ez most jó hír? Vagy csak nem mutatja ki? Ahj muszáj lesz rákérdeznem, ha hazaérek.
- Milyen Hollandia? - érdeklődőtt a fiú.
- Még hogy a lányok pletykásak - nevetett fel Zoé -, egyébként esős és hideg, ami most kifejezetten jól jön.
- Na hogy hogy?
- Így nem kell kirándulni mennem - még a szeme is mosolygott -, ha sütne a nap valószínűleg már 7 óra óta úton lennénk - forgatta a szemeit. Egészen a csengőig beszélgettek, aminek nem örültem annyira. Sőt egyáltalán nem. Furcsán viselkedtek, ami tényleg aggódalomra ad okot. Nem ismerem még őket eléggé, mi lesz ha megbántják Zoét? Azt nem hagyhatom. Még mindig a folyosón álltunk és vártuk, hogy megérkezzen a tanárnő.
- Na, milyen a csaj? - nézett Cortezre Ricsi.
- Hát - vakarta meg a tarkóját - tényleg bomba. Csupa nagybetűvel.
- Én mondtam - húzta ki magát büszkén Zsolti.

A beszélgetésnek itt vége lett, mert a tanárnő is befutott. Egész nap nem tudtam másra gondolni csak a szünetben történtekre. Délután sajnos nem tudtam Zoéval beszélni, de úgy döntöttem, hogy Dave-nél teszek egy próbát.

Én: Itt vagy?
Dave: Ja
Én: Hogy vagy? Jobban érzed már magad?
Dave: Megtetszett neki ugye?
Én: Hát.. Szerintem igen🙄 de Zoénál nem tudom, hogy kölcsönös-e
Dave: Hogyne lenne az.. Cortezről van szó, minden nő álma...
Én: Jó, tény, hogy helyes, de ez nem jelent semmit. Még neked is lehet esélyed.
Dave: Hát persze.. Biztosan labdába tudok rúgni vele.. Főleg ha most is bedhelnek.
Én: Akkor ne legyél hülye és beszélj vele te is! Én próbálok segíteni neked, de azzal , hogy te csak itt sajnáltatod magad nem tudok mihez kezdeni! Igen, Cortez helyes és lehet, hogy Zoénak bejön külsőre, de tegyél érte, hogy téged is megszeressen! Ha ezt átgondoltad és rájöttél, hogy milyen hülye vagy írj!

Mérges voltam Dave-re. Nagyon. Én nem tudom elérni, hogy Zoé észrevegye őt, mint lehetséges barátot. Ez az ő dolga. Ezek után már tényleg nem volt kedvem semmihez, ezért csak zenét hallgattam, de este mikor már ágyban voltam, jött egy üzenetem.

Dave: Igazad van, sajnálom😞 De mit tehetnék?
Én: Holnap megbeszéljük🥰

*-*-*-*-*-*-*

Ti melyik csapatba tartoztok? #teamdave vagy #teamcortez? Szerintetek Virág jó tanácsot ad majd Dave-nek vagy csak bonyolítani fogja a dolgokat?