Visszaülök a zongoraszékre, mely már igencsak kiült az évek múltán. Ismét megszólaltatom, de most sem jön.- Kérlek....látni akarlak...újra...még egyszer....mindig...örökké -hangom egyre kétségbeesettebb, mire megjelenik, s a zongora feletti tükörben egyértelműen látszik.
- "This face, wich earned, a mother's fear and loathing. A mask, my first unfeeling scrap of clothing. Pity comes too late turn around and face your fate. An eternity of this before your eyes" -szólal meg édes hangján, s egyből tudom hová akar kilyukadni.- " This haunted face, holds no horror for me now " -fejezem be helyette is, de csak egyetlen fekete könnycsepp gurul le arcán.
- Is it in my soul, that the true distortion lies? - kérdezi, s ujjait államra vezeti, mivel maga felé fordít. Szemtől szemben látom teljes alakját, míg lábai árnyékba nem borulnak. Egy hosszú fehér, szakadt menyasszonyi ruhát visel, könnye arcán folyik le, s egész lényében kékes feketés színben pompázik. Mindene csontos, mintha egy sírboltból lépett volna elő. S tagadnom kell mit kérdez.
- It's in your soul, that the true distortion pains -nézek szemibe, mire egyre és egyre több könnycsepp csordul ki onnan, míg zokogásba nem torkollik.
- Mégis meddig akarsz fantom szerepben maradni? Hiszen tudod, hogy évek óta ezt csinálod. -kérdezem, s letörlöm könnyeit. - Hiszen neked köszönhetek mindent. A zongoratudásom, azt, hogy még nem lettem öngyilkos, az angol tudásom, te kupáltál ki. Ha te nem vagy, én csak egy műveletlen szerencsétlen paraszt vagyok....mindent csak neked köszönhetek -nyomok puszit kézfejére, mire hasához húz és hajam kezdi piszkálni. Arcom hasába temetem és beszívom illatát.
Csak az ajtó nyitódására leszek figyelmes és szerelmem eltűnésére. Felnézek de csak egy sokkos lányt látok az ajtóban. - Ttte mmit ccsinálsz? -kérdezi és látom, teljesen lefagyott. - Megmondtam, hogy ne gyere be, de egészen eddig életem szerelmét tartottam a karjaim közt, de mivel bejöttél, távoznia kellett -vázolom neki és tessékelem ki.- Uugye tudod, hogy a semmit ölelgetted? -kérdezi, mire élesen fújom ki a levegőt. Istenem de hülye!
- Igen, mivel neked nem mutatja magát...tudod, ő nem ember, de neked ezt se kéne tudnod, legyen elég annyi, hogy ne gyere be többet! -teszem ajtón kívülre.
ESTÁS LEYENDO
Another level (MYG ff.) /+18
Terror" A fehéres jádeszerű billentyűzet tetején, a por felhalmozódott, a külsőd el volt hanyagolva. Habár nem tudtam jelentőséged, mindegy, hol vagyok, te mindig megvédtél" ( Suga - First Love )
