29. rész: Nyakad ékessége

42 1 0
                                    

Jia pov.:

Ismét bevonul, ami tekintve, hogy miképp teremtett le az előbb, nem is olyan meglepő. Mi lenne ha mégis telefonálnék egyet? Megölne?! Bizonyára....

Szépen lassan a telefonért nyúlok és elkezdem bepötyögni Jungkook számát. De mi van ha megöli? Nem veszélyeztethetem őt is emiatt.... Végül inkább kinyomom és csak visszacsúsztatom a helyére. Lennie kell más megoldásnak...

Yoongi pov.:

Óvatosan hátranézek, így rálátok arcára. Továbbra is gyönyörű, állapítom meg és fordulok felé teljes testtel. Csak két szemével mered rám és ujjai arcomra csúsznak, s simogat érintése. Óvatosan bújok tenyerébe, mintha csak attól félnék, elijesztem. Vörös hajában csak most fedezem fel a fekete tincseket, melyek vállára omlanak. 

Ha őszinte akarok lenni, a vele töltött évek után kevés bennem a vágy....mióta totálisan beleszerettem. Mintha csak kivarázsolta volna a vért a farkamból, érthetetlen...

- Hol járnak a gondolataid? -kérdezi és elvenné kezét, de visszahúzom.-Ne, ne vedd el -kérdem és bújok tenyerébe még jobban. - Rendben-mosolyodik el és hagyja kezét a helyén- De válaszolj arra amit kérdeztem, milyen világba látogattál az imént? -kérdezi ismét, mire csak egy mosolyt kap tőlem.- Tudod, azon gondolkodtam, miért nem kívánom a testet annyira....vagyis....másét egyáltalán....-nézek fel rá. Ajka felfelé görbül, de szeme szomorúságot áraszt. Nyomasztó magányt, rideg hitet és üres múltat. -Ne keresd az okát, hiszen én magam sem tudom. Nem tettem veled semmit....ugyanolyan a tested, mint bárki másnak. Én a lelkedet ragadtam meg minden körmömmel, kibontottam, kiforgattam és végül átformáltam -teszi kezét szívemre.- Ehhez -lentebb vezeti kezét mellkasomon, egészen hasamig, majd farkamra tereli ujjait - ehhez semmi közöm -néz fel ismét szemeimbe.

Kezét ott tartja, s csak pár perccel később veszi el, mire azonnal egyenesben állok. Hosszú idő óta, először kívánom úgy igazán, hiszen most már látom, hiába tudom, hogy én nem ismerem és valószínű sohasem ismerhetem, sohasem fogom tudni teljesen megfejteni, mindig is egy titokzatos nő lesz...életem rejtélye....életem nője. 

- Ezek szerint mégsem vagy annyira tönkremenve - sétál egy lépéssel közelebb, így térdeimnek ütközik. Csak végignézek teljes valóján. A lelke a bálványom, minden ami voltam, vagyok és lenni akarok. Lábait a kopottas szakadt esküvői ruha fedi, ami egyenesen omlik le derekáról. Felső részén fűző tündöklik, csipkés mellrésszel, s nyakában egy ékköves nyaklánc. Ezüstösen csillog és szinte egész mellkasát beteríti. Kívülről befelé növekszenek a szürkés kék kövek, melyek ezüst gyűrűbe vannak foglalva, s azokon is apróbbnál apróbb kövek. Középen majdnem két centis az ékkő, s úgy ragyog mintha nem lenne holnap. Füleiből hasonló fülbevalók lógnak, s ajkai feketén csillognak. Éj fekete szemei, melyek mellett a fehérség kimerült, most még fényesebben festenek.  

Another level (MYG ff.) /+18Donde viven las historias. Descúbrelo ahora