Jia pov.:
Abban a pillanatban tekintete elborult. Nem látott mást, csak a vörös ködöt, a bosszút és tudtam, ez elől nem szökhetek meg. Csak el akarok bújni, elrejtőzni, már az sem érdekel ha elvesztem az állásom, de nekem ez sok.
Erőszakosan megfordít és fenekembe harap, miközben vállára dob.- Én próbáltam...annyira próbáltam jobb ember lenni, hogy megpróbáljak megváltást nyerni, ami tudom, hogy lehetetlen, de te megnehezíted. -nyögi fájdalmasan, s most az egyszer elhiszem, hogy összetört.
A nappaliba visz és letesz az ajtóban.- Menj innen, csak nehezíted a próbálkozásaim! Miattad meg kellett ölnöm még egy embert, akit sosem akartam. Senkit nem akarok többé, de abban a kurva pillanatban, ahogy belépek abba a szobába, elkap a hajlam. A gyilkolás vágya és te okot adsz rá. - fejezi be és törli meg homlokát.- Tessék, itt vannak ruháid és a jegyzeteid, írd meg azt a kurva cikket, nem érdekel....csak....csak menj el -kéri, s szemeiből csaknem potyognak a könnyek.- De én nem akarok elmenni, nem félek, hogy bántanál, akkor már megtetted volna -magyarázom, hiszen kissé megnyugtatott, hogy van szíve, de csak felnéz rám.- ŐT SEM AKARTAM MEGÖLNI, BASSZAMEG! NEM AKARLAK BÁNTANI! -ezzel rám zárja az ajtót, s tudom, soha többé nem látom.
Yoongi pov.:
Sírva rontok be anyám egykori szobájába és kapom fel a tükröt.- Segíts! Kérlek, könyörgöm! Én ezt nem bírom tovább! -mondom zihálva a sírástól, mire démonom megjelenik.- Már be sem kellett volna engedned...akkor még együtt lehetnénk....úgy, ahogyan annak idején. De elérte, hogy engem higgy az ellenségnek, holott mindvégig ő volt. Kordában tartottalak, segítettem aztán felbukkant ő és azt hitte, mindent jobban tud- hangja csak úgy csöpög a gúnytól és a megvetéstől.- Ezzel nem segítesz! Egyébként meg, kurvára nem tudtál kordában tartani, a "felügyeleted" alatt öltem meg a saját anyámat. Senki sem tud kezelni.... -hajtom le fejem és kezdem el megcsinálni a babát.
- Ő más legyen -szólal meg egy fél órával később.- Mégis miért? -kérdezem rá nézve.- Legyen marionett -jelenti ki nemes egyszerűséggel, ami őszintén elgondolkoztat. - De mégis miért? -kérdezek rá, felvetésének valós okára.- Jelképezhetné az életed irányítását, amit mostantól a kezedbe veszel. Nem az anyádéba teszed, nem is az enyémbe, de még csak nem is annak a kis lotyónak a mancsába. Te fogod irányítani, itt az ideje, hogy önmagad ura légy. -fejezi be és egyet kell értsek vele, ezzel egy időben azonban megrémiszt a gondolat.
KAMU SEDANG MEMBACA
Another level (MYG ff.) /+18
Horor" A fehéres jádeszerű billentyűzet tetején, a por felhalmozódott, a külsőd el volt hanyagolva. Habár nem tudtam jelentőséged, mindegy, hol vagyok, te mindig megvédtél" ( Suga - First Love )
