I didn't know you surf Cal |2|

20

-Mi történt Cleo?- nézett rám aggodalommal teli szemekkel a basszusgitárosom.

-Kirúgott a főnök- tártam szét a kezem, kínomban mosolyogva.

-Azért mert késtél?- szorította ökölbe a kezét.

-Ja- húztam el a számat.

-Akkor ez csakis az én hibám! Én tartottalak fel, miattam nem jöttél korábban! Ezt nem hagyhatom szó nélkül- kezdett el magyarázni, de én csak nyugodtan pillantottam a szemébe.

-Calum Thomas Hood. Ha már járunk, illene tudnod, hogy nem hagyom csak úgy magam. Ha nem akartam volna ottmaradni, akkor nem maradtam volna- mosolyogtam bíztatóan.

-De ez akkor sem igazságos- rázta a fejét.

-Hát, nem az. Előre ki volt találva, már csak azt várták, hogy hibázzak- forgattam a szemem.

-Ne játszd a lazát! Az előbb még szomorú voltál! És én nem fogom hagyni, hogy az az ember megússza, aki miatt sírtál- nézett mélyen a szemembe, de én nem engedtem. El akartam engedni a fenébe a témát, mert ezek után már az egész erőltetett lett volna.

-Bármennyire is imádlak az előző mondatod miatt,  csak azért is játszom a lazát! Az élet mindig igazságtalan volt, de egy csomó bolt van a plázában, szerintem most megyek majd venni egy normális pólót, amiben majd egytől egyig végigslattyogom a boltokat és érdeklődök, hogy kell e új eladó- vontam meg a vállam.

-Ez akkor is...- fortyogott tovább, mire bevetettem az utolsó kártyám, igaz az egész fejem piros volt, ahogy megszólaltam.

-Most miért? Én élveztem a tíz perc szünetem. Megérte- röhögtem égő arccal, mire Calum végül akarata ellenére elvigyorodott, Michael meg a torkát köszörülve váltott témát.

-Mielőtt itt nagyon belemelegednétek a sztorizgatásba, akkor mi a terv mára?-kérdezte Mike, mire átgondoltam a dolgot.

-Először veszek egy pizzát, mert szeretnék még egy utolsót beszélni Marcoval- húztam ördögi mosolyra a szám- Aztán veszek egy pólót és civilben körbesétálok az üzletekben.

-Feltűnően a civil szót használtad. Akkor mi nem jöhetünk?- kérdezte Mike, tekintve, hogy Calumot túlságosan lefoglalta, hogy akarok beszélni Marcoval, aki állítása szerint belém van zúgva.

-Azért egy pizzára meghívlak- röhögtem.

-Nem jár egy utolsó ingyen pizza az egy év hűséges melód után?- kérdezte felháborodva, mire megtorpantam.

-Életemben nem ettem még egyet sem ezen a helyen- mosolyogtam.

-Azt hogy? Én nem bírnám ki!- akadt ki Mikey.

-Lefoglalt a pizzák készítése, és én nem akartam még egy szeletet- vágtam rá.

-Hoppá hogy idéz a dalunkból- csapta mellkason Calumot, mire a srác feleszmélt a bambulásból.

-Akkor hol kezdünk?- kérdezte.

-Pizza- vágtuk rá Mikeval, majd beálltunk a sor végére.

Ahogy a pizzázó pultján kívül álltam, akaratom ellenére körbevett egy kellemetlen érzés, de már nem akartam sírni. Örültem, hogy megszabadultam a túlságosan monoton rutinomtól, így kihúzott háttal, teljesen összeszedetten álltam meg a pult előtt.

-Egy nagy pepperónis pizza és három kóla- mondtam be érzelemmentes hangon.

-Szeva Cleo! A főnök pont lebuktatott én meg nem tudtam mit mondani. Bocsi, végül magamat mentettem- írta be a rendelést, majd már mondta volna az árat, amikor lazán lecsaptam a pénzt az asztalra. Egy év alatt nem változott semmi ára, így kívülről fújtam mindent.