A mi titkunk!

19.fejezet

Harry:
Miután beszálltam Niall kocsijába ő egyrészt nagyon meg volt lepődve, hogy itt talál, másrészt majd' felrobbant a feje a boldogságtól.

-Naaa?-Kérdezte a szemöldökét húzogatva.
-Mi "naaa"?-Kérdeztem tőle úgy, mintha nem történt volna semmi.
-Hogyhogy itt?-Lassan kezdett sikoltozó tinilányba átváltani.
-Hát...-Próbáltam belekezdeni, de az igazság az volt, hogy még nekem is fel kell dolgoznom a helyzetet és tisztáznom kell a dolgot Louisval, hogy most pontosan mi is van köztünk.
-Jaj Harry mond már!-És Niall hivatalosan is tinilány lett. Gyorsan elkezdtem mesélni a tegnap estét és a ma reggelt, hogy legalább egy időre elhallgattassam.
-Szóval ennyi...-Zártam le úgy a "történetem", mintha ez ilyen mindennapos történésekhez kapcsolódna.
-Harry!-Nézett rám, mikor megállt egy pillanatra egy piros lámpánál.-Nem a boltba mentél el csokit venni, ahol más volt a kiszolgáló.
-Ömm...tudom.
-Akkor?-Indult újra el, miután zöldre váltott a lámpa és koncentrált az útra.
-Mi akkor?
-Hát, hogy akkor most mi van köztetek?-Sikongatott újra.
-Na látod...-Sóhajtottam fel.-...ez az, amit én se tudok.

Megérkeztünk a házam elé. Niallt megkérdeztem az úton többször is, hogy van-e kedve bejönni, de minden alkalommal azt mondta, hogy most nem ér rá. Biztos Sarah-val találkozik. Mostanában olyan boldog, mióta összejöttek. Örülök nekik.

Besétáltam a házba és lerúgtam a lábamról a cipőm. A kabátom felakasztottam egy fogasra és ledobtam magam a kanapén. Kint nemrég kezdett el esni az eső és hideg volt, pont illik a hangulatomhoz.

-Vajon most mit csinálhat Louis?-Kérdeztem magamtól úgy, mintha tudnám rá a választ, de rá kellett jönnöm, hogy erre a kérdésre egy darabig nem fogok választ kapni. Közben frissítettem az instát és mindenféle közösségi oldalt, hogy hátha rakott ki valami életjelet magáról Lou. Csak egy háromnegyed órája ment el és már most hiányzik. Remélem a menedzsere megérti a helyzetet és legalább egy kicsit szabadabbak lehetünk.

Louis:
Szóval ő az a modell lány, aki a "barátnőm" lesz. Kedves és udvarias volt a beszélgetésünk alatt, más helyzetben biztos jóban is lennénénk, de most legszívesebben a földbe döngölném. Nem vele van a bajom, pontosan tudom, hogy ő se tervez velem kapcsolatot és őt is fizetik ezért, de lényegében Harry és közém áll. Remélem, hogy ez nem egy hosszútávú "kapcsolat" lesz.

Mindent megbeszéltünk, hogy hogyan fogjuk magunkat "felvállalni" Eleanorral és, hogy egyikőnk se ejthet szót Harryről. Látszott a lányon is, hogy sajnál engem, vagyis minket, de ő sem tudott mit kezdeni. Ha nem ő lesz a "barátnőm", akkor valaki más. Hazafelé felhívtam Harryt, hogy ma már nem tudok beugrani hozzá, de holnap majd átmegyek a délelőtt. Úgy döntöttem, hogy holnap avatom be a részletekbe, hogy miről és mit beszéltünk meg Jackkel. Nem akarok rá több terhet pakolni.

Mikor hazaértem már indultam is ki a teraszra, hogy elszívjak egy szál cigit, de ahogy kinyitottam a dobozt eszembe jutott Harry és, amit tegnap este mondott a dohányzásról. Teljesen megváltoztat. Persze jó irányba. Vajon tudja, hogy milyen nagy hatással van rám?Szippantottam egy mélyet a hideg levegőből és visszamentem a házba. A konyhában előkotortam egy zacskó chipset és lehuppantam a kanapéra. Bekapcsoltam a focit a Tv-ben és csak meredtem a képernyőre, miközben tömtem a sós rágcsát a számba.

Épp félidőnél járt a meccs, így reklámot adtak le. Megint megindultam volna egy újabb zacskóért, de a telefonom megrezzent. Eleanor volt az.

Eleanor: Szia, bocsi, hogy zavarlak, de lenne egy kérdésem, ami nem hagy nyugodni és Jack se mondott nagyon semmit.

Én: És mi lenne az?

Eleanor: Pontosan miért kellett neked ilyen sürgősen szerezni egy barátnőt?

Én: Hát, van egy srác, Harry...

Eleanor: Igen, igen, azt tudom. Ő a barátod. De ha titokban tartjátok a kapcsolatotokat, akkor miért kellek?

Én: Na épp ez az... Valamelyik nap Harryvel sétáltunk és ő megcsókolt az utcán.

Eleanor: De ez miért baj???

Én: Mert az egész cég Jackkel együtt tetőtől-talpig homofób.

Eleanor: Sajnálom :(

Én: Én is... Nagyon szeretem Harryt és az egész világnak elmondanám, de megakadályoznak minket. Nem tudom mi lesz. Félek, hogy Harry ezt nem fogja bírni és egy idő után szakít velem.

Eleanor: Nem ismerem Harryt, de biztos vagyok benne, hogy nagyon szeret. Minden rendbe fog jönni.

Én: Remélem...