A mi titkunk!

24.fejezet

Zayn és Liam hamar utolértek. Nem sokat voltam egyedül lent, még a kikért italom sem érkezett meg az asztalomhoz.
-Sziasztok!-Üdvözöltem a két fiút, akik épp helyet foglaltak az asztalnál.
-Hát... ezek szerint nem bírták sokáig.-Nevetett Zayn.
-Kérnek valamit?-Kérdezte a pincér, aki épp kihozta a nemrég rendelt piámat.
-Igen, én egy whisky-t szeretnék kérni!-Mondta Liam.
-Én egy sört, köszönöm!-Adta le a rendelését Zayn is.

Egy órát töltöttünk lent, a szálloda bárjában. A fiúk kérdezgettek Louisról, de én mindig eltereltem a témát. Nem szerettem volna, hogy a hiánya elrontsa a kedvem. Szerdán úgyis látni fogom.

Miután kibeszélgettük magunkat, olyan nyolc óra körül úgy döntöttünk, hogy vissza megyünk a szobánkba. Elköszöntem a fiúktól és becsuktam magam mögött az ajtót. Elmentem letusolni, hogy lemossam magamról a reptér és a repülő összes mocskát, ami rám ragadt. Miután ezzel megvoltam gyorsan fogat mostam és bedőltem az ágyba. A látszat nem csalt, tényleg irtó puha volt. Mintha felhők között terültem volna el. Elvettem az egyik éjjeliszekrényről a Tv távirányitóját és bekapcsoltam, hogy keressek valami értelmeset. Hosszú kapcsolgatások során rátaláltam valami adóra, ahol a Jóbarátok ment. Ráadásul a kedvenc részem: Ross rájön. Igaz, csak a feléig jutottam el, mert a szemeim nem bírták tovább és akaratom ellenére lecsukódtak. Iszonyat hosszú volt ez a nap.

Kedd reggel volt. Valakik az ajtómon dörömböltek, hogy 'REGGELIIII!!'. Kómásan kikászálódtam az ágyból, ami olyan volt, mint egy mágnes. Alig engedett kikelni. Kinyitottam az ajtót, Niall és Sarah állt ott. Hozzá kell szoknom, hogy Niallből van mégegy, csak éppen nőnemű.
-Mivan?-Kérdeztem álmosan, miközben ásítottam egyet és a szemem dörzsöltem.
-Az van, hogy éhen halunk!-Vázolta fel a helyzetet Niall.
-Szóljatok a többieknek, addig elkészülök.-Adtam nekik a feladatot.
-Már készen vannak.-Mutatott Sarah a lift iránya felé, ahol tényleg ott álltak a többiek és lelkesen integettek.
-Menjetek le, én addig felöltözöm.-És becsuktam az ajtót.

Felvettem egy farmert, egy pólót és fölé még egy pulcsit. Nem futotta reggel nyolckor kreatívabbra. Levettem a telefonom a töltőröl, ami kiírta, hogy messenger üzenetem érkezett. Louis írt. Méghozzá három perce.

Louis: Szia! Milyen volt az első napod?

Azonnal válaszolni akartam.

Én: Egész jó :)

Louis: Na, örülök neki. De hogyhogy van időd telefonozni? Tudtommal Jamie szigorú.

Én: Jamie?

Louis: Igen, tudod... mondjuk az új főnököd?

-Ajaj... Ezt most lehet elszúrtam. Ki kell találnom valamit.-Gondoltam magamban.

Én: Ja, persze. Tudom. Csak azért kérdeztem, mert ő egyeltalán nem szigorú.

Louis: Minden oké??

Én: Persze! Minden a legnagyobb rendben. Most mennem kell. Sziaaa❤️

Louis: Rendben, szia!

Majdnem lebuktam. Össze kell, hogy szedjem magam. Tényleg, vajon Niall egyeztetett ezzel a Jamie alakkal, hogy most nem megyek dolgozni, vagy már az első héten ellógok? Ezzel a gondolattal mentem le a lifttel a többiekhez.

Már mindenki ott ült a roskadásig rakott asztalnál.
-Mit esztek?-Kérdeztem a többiektől.
-Rántottát és pirítóst.-Felelte Liam egyszerűen.
-Virslit.-Mondta Zayn, mire beleharapott a tányérján lévő zsömlébe.-Ja és zsömlét.
-Hát...-Kezdett bele Sarah, amiből gondoltam, hogy hosszú lesz.-Már ettem egy tál müzlit, most palacsintát eszem, de van itt rántotta, kenyér, sonka, sajtok, virsli, croissant, de még el szeretnék menni muffinért és kakaóscsigáért.
-Atya ég...-Fogtam a fejem.-Niall merre van?-Kérdeztem, de hülye kérdés volt, mert felverte az egész éttermet a szőke, azzal, hogy egy hat éves kislánnyal veszekszik az utolsó amerikai palacsintán.-Megyek intézkedni.

Gyorsan lerendeztem a helyzetet, végül az ismeretlen, ámde bátor kislányé lett a palacsinta. Niallt elráncigáltam, hogy van még Sarah-nál palacsinta, kérjen abból. Míg ő elindult vissza én elmentem, hogy valami reggelit kerítsek magamnak. Végül tükörtojás és virsli mellett döntöttem. Nyúltam volna az utolsó virsliért, de valaki megelőzött.
-Ó, ne haragudj!-Kért bocsánatot a lány és vissza rakta a tálra, hogy az enyém lehessen.
-Ne viccelj, te voltál itt hamarabb.-Udvariaskodtam.
-Köszi!-Mosolygott rám.
-HARRY!-Üvöltött rám Niall a távolból.-SARAH NEM AD A KAJÁJÁBÓL!
-Á, tudtam, hogy valahonnan ismerős vagy.-Mondta büszkén a lány.
-Tessék?-Nem értettem, hogy miről beszél. Még sosem találkoztunk.
-Te vagy Harry. Louis barátja.-Volt egy sejtésem, hogy ki lehet a lány.-Eleanor vagyok.-Nyújtott kezet.
-Hülye ötlet lenne bemutatkoznom, hisz már úgyis tudod, hogy ki vagyok.-Nevettem, miközben kezet fogtunk.-Louis itt van?-Kérdeztem, miközben a nyakamat nyújtogattam a háta mögött.
-Nem, itt a barátom szállt meg.-Nevetett, de engem megnyugtatott, hogy van barátja.
-Figyu...-Kezdtem bele.-Lehetne, hogy ne szólj Louisnak, hogy itt vagyok?
-Miért?-Kérdezte a lány.
-Hát, tudod... ez ilyen meglepetés vagy mi lenne...
-Áááá, értem.-Kacsintott a lány.-Lakat a számon.
-HARRY!-Üvöltött Niall.
-Most mennem kéne.-Mutattam a barátaim felé.
-Szerintem is.-Nevetett.-Örülök, hogy megismertelek. Remélem még összefutunk.
-Én is.-És már indultam is Niall felé.