ʏᴏᴜ ʜᴀᴠᴇɴ'ᴛ ᴇᴠᴇɴ sᴇᴇɴ ᴍʏ ʙᴀᴅ sɪᴅᴇ ʏᴇᴛ |ᴊɪᴋᴏᴏᴋ| ✓

Being in a relationship for a month

Úgy érzem, hogy az a legrosszabb érzés a világon, mikor felkelsz a kórházban és nem vár senki az ágyad mellett. Ahogy realizáltam, hogy kórházba kerültem, egyből kezdtem reménykedni, hogy Jungkook az ágyam mellett ülve vár rám, de csalódnom kellett. Megint... persze egyből eszembe is jut, hogy rettentően megbántott és ha bejönne valószínűleg elfordulnék, még akkor is, ha jól is esne tette.

- Jól van? – nyit be a kórterembe egy orvos, mire bólintok egy kicsit. - Se fejfájás, se hányinger, se hallucináció? – kérdezget, mire továbbra is csak a fejemet rázom.

- Bizonyára tisztában van vele, hogy elég sok speed került a szervezetébe, ugyanis sikeresen túladagolta magát. – mondja komolyan, én pedig csak egy igent motyogok, ugyanis teljes mértékben tisztában vagyok tetteimmel. - Sikeresen kitisztítottuk a szervezetét, csoda, hogy túlélte. Ha nem hozzák be kitudja meddig élt még volna. Perceken múlott csak az élete. Mondja használt már máskor is illegális szereket? – tudakolózik a köpenyes.

Szó szerint le vagyok döbbenve. Nem gondoltam volna, hogy ennyire kiütöttem magam. Most, hogy megtudtam, hogy csak perceim voltak hátra, egyből átértékelek mindent. Most jövök rá igazán, hogy mit ér egy élet. Mégha eddig más is volt a véleményem, mostmár biztosra mondom, hogy nem akarok még meghalni!

- Igen, de csak ritkán. Nem vagyok függője és ezután már egyáltalán nem fogok ilyeneket csinálni. – nézek az orvos szemeibe, mire az elismerően bólint.

- Rendben, örülök, hogy megjött az esze. Érdekelne, hogy mi vett erre rá, de úgy gondolom, hogy egy pszichológus többet tudna segíteni.

- Mi? Miért? – döbbenek le ismét.

- Édes anyukája elmondása szerint, tényleg nem rendszeres fogyasztó, ezáltal elvonóra nem kell mennie, viszont adnék orvosi beutalót egy pszichológushoz. Már csak a karján lévő frissebb hegekből ítélve, jót tenne egy beszélgetés. – mosolyodik el kicsit.

- Van már dilidokim. – utalok ex orvosomra, akihez Jungkook is fog menni.

- Szuper, akkor kérem mondja el az orvos elérhetőségét és beszélek vele a nap folyamán. – nyújt felém egy kis papírt, amire felírok mindent, amit fontos tudni róla.

Ezután még intézett pár dolgot, majd lekötötte az infúziót a kezemről és közölte, hogy este, de csakis este elhagyhatom a kórházat.

***

Amióta az orvos elment eltelt három óra. Azóta volt benn Jin hyung, Bettynával is és barátnőm persze nagyon leszidott. Nos, bagoly mondja verébnek...

Taehyunggal beszélek most, mert ő nem tudott most bejönni, aminek baszottul nem örülök, mert halálra unom magam és éhes is vagyok. Ám, mintha isten meghallgatná kérésemet nyílik az ajtó és Jungkook lép be két mekis zacskóval a kezében.

- Mit keresel itt? – próbálom nagy nehezen elrejteni vigyoromat. Hiába tört össze megint, nagyon örülök neki.

- Gondoltam éhes leszel, így vettem neked mekit. – nyújtja felém a zacskót, mire elmotyogva egy köszönömöt elveszem tőle az egyiket és falatozni kezdek.

Ő is leül, majd szintén enni kezd. A kórteremben kínos csend van, de én ezt egyáltalán nem szándékozok megtörni. Haragszok rá, bár való igaz, hogy a mekivel nagyon megvett, de sajnos ilyen könnyen nem vagyok megtörhető.

- Aggódtam érted! – nyúl szabad kezem után és simogatni kezdi, de én makacsul elrántom előle kacsómat. - Most mi az? – húzza fel szemöldökét.

- Szerinted mi? Ne játszd, hogy annyira fontos vagyok, közben tudom, hogy semmit sem jelentek neked. – mondom szemrehányóan.

- Jimin... figyelj! – sóhajt fel, majd kiveszi a kezemből az üres papírzacskót és kidobja a kukába.

- Figyelek. – forgatok szemet, holott egyáltalán nem vagyok kíváncsi rá.

- Nem úgy értettem a tegnapit. Igazából... nagyon is jelentesz nekem valamit csak... ahj! – sóhajt fel, majd lehajtja fejét és beletúr hajába.

- Csak? – keresem tekintetét, bár még mindig le van hajtva a feje.

- Ha olyan helyzetben lennénk én kurvára megpróbálnám veled, mert úgy érzem jó hatással lennénk egymásra. Vagyis, te rám biztosan. Ugyanakkor azért nem szeretném, mert párkapcsolatok terén minimálisan hasonlítok az exedre és nem akarom, hogy megint sérülj. Nem vagyok otthon a kapcsolatokban az a helyzet érted? – néz szemeimbe komolyan. Most nyert értelmet minden. Örülök annak, hogy megpróbálná velem, de sajnos igaza van. Nekem sem a kedvenceim a párkapcsolatok és én is kicsit toxikus vagyok.

- Tudod te is, hogy én nekem mi erről a véleményem. – mosolyodok el kicsit. Apró mosollyal bámul ő is a szemeimbe, mire egy jó ötletem támad. Bár továbbgondolva, lehet hogy mégis hülyeség.

- Min gondolkodsz? – tűr ki egy tincset a szememből, majd arrébb tessékel az ágyon, hogy ő is helyet tudjon foglalni mellettem. Miért akar nyomorogni?

- Támadt egy kurva idióta ötletem, ami neked nem hiszem, hogy az ínyedre lesz. – kacagok fel.

Muszáj felvetnem neki az ötletemet, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit mondana. Lehet ezt meg fogom bánni és ő is, ha belemegy, de én akkor mindenképp örülni fogok először, aztán később lehet sírni, kitudja.

- Mondd már! – sürget meg.

- Próbáljuk ki egymással egy hónapig. Aki kibírja, hogy ne bántsa meg a másikat és ne lépjen félre az nyer. – vigyorodok el pimaszul.

- Biztos kibírjuk mi együtt ennyi ideig? – kacag fel hitetlenkedve, mire egyetértve vele én is felkuncogok.

- Muszáj lesz. Vagyis nem muszáj, de lehetne egy újabb kihívás. Na? – nyújtom felé tenyerem.

- Emlékszem az előzőnek is mi lett a vége. – vakarja meg tarkóját zavartan, mire szemet forgatok.

- Mert azt te találtad ki. A te ötleteid szarok! – nyújtom ki nyelvemet.

- Hmm... mit kap a nyertes? – vonja fel szemöldökét.

- Majd közben kitaláljuk.

- Zsír! – illeszti bele tenyerét az enyémbe, majd meg is rázza. Ezután kezét felvezeti államhoz, majd magához ránt és megcsókol. Milyen kurva régen csókoltam... - Akkor Park Jimin. Lennél a barátom egy hónapig? – vigyorodik el, mire felröhögök hülyeségén, majd elmotyogva egy igent nyakába akasztva kezeim ismét birtokba veszem ajkait.

- Amúgy... megint mehetek dilinyóhoz. – suttogom ajkaira.

- Fantasztikus. Menjünk együtt! – markol rá fenekemre és ölébe ránt.

Na szerintetek ebből mi fog kisülni? 😆

Ez egy elég rövid rész lett és gagyi is, ahhoz képest, hogy egy napot kihagytam és már tegnapelőtt sem és ma sem hoztam dupla részt. Ne haragudjatok, de pihennem kellett, meg kedvem sem volt🥺🤍

U.i: mi a véleményetek az új borítóról? {Szerintem sokkal jobban illik a történethez, mint a régi}🤍